Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-01
A határon túli irodalom esztétikai kategóriák szerint történő megközelítése vég ül a művészet általános kérdéseihez vezetett. Szúnyogh Szabolcs: Vissza Csokonaihoz "A kortárs művészet (…) egyáltalán nem törődik a szépség fogalmával, sőt kicsit zavarja is, kicsit illetlennek, kényelmetlennek, kínosnak, pestiesen cikinek érzi. A kortá rs művészet legfontosabb kategóriája az őszinteség, a hitel." "Legutoljára egy nő pihés lába közéhez verset Csokonai írt, Csokonai, ez az őszinte, okos, nagy költő, aki valószínűleg a legnagyobb magyar költő, és aki soha nem pózolt. Az a véleményem, az eg ész kortárs művészet téved, Csokonainak van igaza, barátaim, vissza Csokonaihoz." "( …) Melyik városban, belül a trianoni határon vagy kívül azon, hol írt Csokonai Vitéz Mihály Lilla gyönyörű puncijáról? Helyileg? A legnagyobb költő volt, barátaim, a le gnagyobb." A vita több szálon futott, a beszélgetés (még több felé ágazva) most is folytatódik. A siker (ha az) tagadhatatlan: a tanácskozás számos érdeklődő előtt, elevenen pergett, és ugyanúgy nem lettünk tőle okosabbak, mint a korábbiaktól. Viszont akad álytalanul beszélgettünk egymással: Kárpátalján, Erdélyben, Lengyelországban, NyugatEurópában vagy éppen Amerikában élő magyarok, és ezt sem pénzzel, sem idővel nem győztük volna a hagyományos módon. És még valami. Tudjuk, hogy az efféle eszmecserék legé rdekesebb beszélgetései a büfében, vagy este, a "fogadás" után zajlanak. Nos, az Internetes tanácskozás lehetőséget teremt arra, hogy a különböző beszédtípusokat összevonjuk. Az sem akadály, ha kiszemelt beszélgető partnereink éppen mással vitáznak, vagy p illanatnyilag indiszponáltak. Otthon ráérnek akkor válaszolni, amikor csak akarnak. Legfeljebb azzal a veszéllyel jár ez az akadálytalanság, hogy az embernek túlságosan is megered a nyelve; az az anyag, amit a honlapról letöltöttem, kitett vagy 400 gépelt oldalt. De hát ez legyen a legnagyobb bajunk. vissza KeletEurópa versenyez Amerika kegyeiért Magyar Hírlap 2003. március 1. Magyarország összes olyan szomszédja, amely NATOtag vagy tagjelölt, átengedte légterét egy Irak elleni akcióra, és legtöbbjük katonákat is ajánlott Amerikának. A magyar légtér azonban, az út- és vasúthálózathoz hasonlóan, csak Törökország megsegítésére vehető igénybe, és a taszári bázis felajánlásával a magyar hozzájárulás ki is merült. Amerikai szempontból Magyarország a sereghajtó, Lengyelország az éltanuló KeletKözépEurópában, ami az Irak elleni katonai előkészületeket illeti. Varsó például felajánlotta azokat az egységeit, amelyek a terrorizmus elleni harc keretében már amúgy is Kuvaitban á llomásoznak. Ez az alakulat nem harcoló egység – mondta el lapunknak a lengyel külügyminiszter, Wlodzimierz Cimoszewicz – , átminősítésükhöz és Irakba küldésükhöz elég a kormány és az elnök együttes döntése. Romániában már nagy a sürgésforgás: egy parlame nti döntés, amelyet a kormány tágan értelmez, az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátotta szárazföldi struktúráit, légterét és repülőtereit, utóbbi esetben a Temes megyei gyarmatai, a Bukarest közelében lévő otopeni és az amerikai katonák által máris has ználatba vett Constanta melletti Mihail Kogalniceanu katonai repülőtérről van szó. Valószínűleg a hadfelszerelésekkel megrakott amerikai vonatok is minden nehézség nélkül áthaladhatnak Románián, a parlament korábbi döntése erre is vonatkozik. Hírek szerint 2026 katonavonat haladhat át Románián. Kérdés csak, az, melyik útvonalon, hiszen Magyarországon csak "szigorún Törökország védelmére” mehet át hadifelszerelés. Románia mindenesetre az ENSZ Biztonsági Tanácsának pozitív határozata nélkül is kész támogatni az Egyesült Államok esetleges Irak elleni akcióját. Erre Ion Iliescu államfő utalt egy tévényilatkozatában.
