Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-07
magatartásán. Ez nem állított ki jó bizonyítványt Magyarországról. Felmerül a kérdés: vajon mi lehet az oka annak, hogy a Fidesz nem bízik a NATOban. Miért kételkedik abban, hogy a NATO a saját határozatának megfelelően fog eljárni, és csak a Törökország védelmét szolgáló eszközöket f ogja hazánk és szomszédaink területén átszállítani. Ha enynyire bizalmatlan a Fidesz a szövetségi rendszer iránt, akkor annak idején miért tartotta maga is szükségesnek a csatlakozást a NATOhoz? – A „bakik” sorát szaporította a hazai légtéren átrepülő ame rikai helikopterek botránya. – Ez teljesen más jellegű dolog. Ebben az amerikai illetékesek hibáztak, hiszen a hat helikopter és az üzemanyagszállító gép nem az általuk jelzett irányba, vagyis Afganisztán, hanem Constanta felé vette az útját. Vagyis durvá n fogalmazva amerikai részről félrevezették a magyar hatóságokat. Mi ezt egy diplomáciai jegyzékben nehezményeztük, és nyomatékosan felszólítottuk partnereinket, hogy ilyen eset ne ismétlődjön meg a jövőben. Amerikai részről bocsánatot kértek, és ígéretet tettek, hogy ilyesmi nem fog többet előfordulni. Ezzel az ügyet lezártnak tekintjük. – A fentebb taglalt bonyodalmak nyilvánvalóan azzal is öszszefüggnek, hogy a magyar alkotmányos rendelkezések nehézkes eljárást írnak elő a katonai áthaladások, átrepülése k esetében. Ezt figyelembe véve nem volnae célszerű alkotmányt módosítani? – De igen; ezt kezdeményezni is fogjuk abból a célból, hogy a NATOtagsággal járó kötelezettségek gyorsabb teljesítését biztosító törvényes eljárás alakulhasson ki. – Hasonló helyz etben, a koszovói válság idején az MSZP ellenezte az alkotmánymódosítást. – 1999ben valóban nem értettünk egyet az alkotmánymódosítással, az akkori kormány hatáskörének bővítésével. Jó okunk volt a bizalmatlanságra. Ugyanakkor maximális együttműködési kés zséget tanúsítottunk minden olyan esetben, amikor a Fidesz vezette kormány az Országgyűlés elé terjesztett egyegy NATOkérést. Soha nem éltünk vissza a helyzettel. Nem úgy, mint a Fidesz, amely az iraki válság kiéleződése óta minden erejével arra törekszi k, hogy a kormányt háborúpártinak, önmagát pedig békepártinak tüntesse fel. Ebben az ügyben a Fidesz számára láthatóan nincs fontosabb, mint a saját belpolitikai érdekei. Ezeket előbbre sorolja, mint az ország, a nemzet érdekeit. – Hivatalosan már lezártna k nyilvánították a nyolcak levélügyét. Ez a botrány azonban megmutatta, hogy hosszú távon is számítani lehet súrlódásokra Európa és Amerika között különféle biztonsági ügyekben. Hol áll e vitákban a magyar külpolitika? – Mi az Európai Unió és a NATO egység ét, a transzatlanti kapcsolatrendszer, azaz az Egyesült Államok és Európa viszonyának szilárdságát alapvető fontosságú kérdésnek tartjuk. Medgyessy Péter éppen ennek az egységnek, az összefogásnak az erősítése céljából írta alá a nyolcak levelét. – Sokan m égis a megosztás szándékát olvasták ki a felhívásból. – Amikor a miniszterelnök megkapta a felkérést a levél aláírására, két egyszerű megoldás kínálkozott. Az egyik: elutasítjuk az aláírást, és ezzel szembekerülünk NagyBritanniával és Spanyolországgal. A másik: szó nélkül aláírjuk a szöveget, és ezzel kiváltjuk Franciaország és Németország rosszallását. Mi egy harmadik, bonyolultabb megoldást választottunk. Azt mondtuk: Medgyessy Péter aláírja a levelet, ha a tervezetben hajlandók néhány változtatást végre hajtani. Konkrét szövegjavaslatokat tettünk, amelyeket a kezdeményezők elfogadtak. A javaslatok pontosan arra irányultak, hogy a fő hangsúlyt az egység fontossága kapja, és ne mások álláspontjának a bírálata. – A vihar még sem maradt el. Miért? – Utólag úg y látom, hogy az aláírás előtt vissza kellett volna kérdezni: pontosan mely országok kaptak felkérést, és a felkért államok vezetői mit válaszoltak? És ha azt látjuk, hogy a szövetségi rendszer néhány
