Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-07
országa nem kapott ilyen felkérést, akkor tájékoztatni kellett volna őket – így Schröder német kancellárt és Chirac francia elnököt – , hogy a magyar kormányfő ezt a szöveget kézjegyével fogja ellátni. Ezt nem tettük meg. – És miért nem? – Mert nem a magyar miniszterelnök feladata, hogy a brit – spanyol kezdemény ezéssel kapcsolatban lefolytassa az egyeztetéseket. Talán furcsa is lett volna, ha a magyar kormányfő veszi át az ő szerepüket, és az egyeztetés feladatát magára vállalja. De most – utólag okoskodva – úgy látom, talán jól tettük volna, ha lépésünkről előze tes tájékoztatást adunk a kimaradóknak. A mulasztás nyilván összefügg azzal, hogy még nem szoktuk meg az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikai egyeztetésének mechanizmusát. Őszintén szólva bennem fel sem merült, hogy ez a brit – spanyol kezdeményezés olyan lépés, amit az EU más tagállamai nem ismernek. De megtanultuk a leckét, legközelebb óvatosabbak leszünk. – Erre annál inkább szükség lehet, mert úgy tetszik, hosszú távon számolni kell az EUban a brit – spanyol – olasz tengely és a német – francia tandem közötti rivalizálással. – A magyar érdek mindenképpen az egységhez kötődik. Nagyon rossz az, ha az unión vagy a NATOn belül megosztottság mutatkozik. Ilyenkor sokkal kevésbé hatékonyan működik az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája, illetve a NATO közös védelmi stratégiája. Megosztottság esetén Magyarország is nehezen tudja elkerülni a választást. És abban a pillanatban, ha választani kell, szükségképpen szembekerülhetünk valamelyik országcsoporttal, márpedig ez ellentétes lenne érdekeinkkel. – Magyarország hosszú éveken át a legegyértelműbb belépési szándékot tanúsította az EUtagjelöltek között. Ez a tendencia most megtörni látszik. Mennyire lepi meg e jelenség? – Maga a tény nem lepett meg. Amikor egy dolgot közelebbről megnézünk, a részletek , így az árnyoldalak is jobban láthatók. De azért sem lepett meg a támogatottság csökkenése, mert felfigyeltem arra a kettős nyelvezetre, amit a Fidesz egyes vezetői használnak az uniós kommunikációban. A volt miniszterelnök például igen szavazatra szólít fel, de érveket csak a nem szavazat mellett szokott felsorakoztatni. Nyilatkozatai azt sugallják, hogy háromszor gondolja meg mindenki, mielőtt igennel voksolna a népszavazáson. Ne csodálkozzunk hát, ha az adatsorokból az derül ki, hogy a Fidesz szavazóina k egy része az utóbbi időben elbizonytalanodott, és kevésbé áll ki a csatlakozás mellett, mint korábban. Örvendetes ugyanakkor, hogy a legfrissebb közvéleménykutatások szerint már fordul a kocka, és ismét növekszik a támogatók aránya. – A népszavazási elő készületekkel párhuzamosan zajlik a státustörvény módosítása. Hol tart ez a folyamat? – A kedvezménytörvénnyel nagyon súlyos örökséget kaptunk az előző kormánytól. Egy olyan jogszabályt, amely nem volt kellően egyeztetve a szomszédokkal és az európai intéz ményekkel. Ezért a mi kormányunknak az első pillanatban hozzá kellett látnia a törvény módosításához. Az első kísérlet – amikor a lehető legkevesebb változtatással próbáltuk elfogadhatóvá tenni a jogszabályt a szomszédok és az európai intézmények számára – nem sikerült. Ezután egyet hátra léptünk, és a konkrét szöveg előtt az alapelveket egyeztettük. Ezt követően újabb szövegtervezetet készítettünk, s most erről folynak a konzultációk. Ez a szöveg a jelek szerint megfelel a határon túli magyar szervezetekne k, az Európai Unió pedig megerősítette, hogy a tervezet összhangban van az európai normákkal. Ez azért fontos, mert a szomszédok azt mondják, ami megfelel Európának, az megfelel nekik is. A napokban a szlovák külügyminiszterrel folytatott megbeszélésen azt hangsúlyoztam, hogy a törvény célja – a határon túli magyarság támogatása abban, hogy szülőföldjén boldoguljon és megőrizhesse magyarságát – nem ellentétes Szlovákia vagy más szomszédos országok érdekeivel. Ha a törvény konkrét megfogalmazásai, rendelkezé sei nem sértik a szomszédok szuverenitását, alkotmányos rendjét és érzékenységét, továbbá összhangban vannak az európai normákkal, akkor nem lehet akadálya annak, hogy azt tudomásul vegyék. A most elkészült szövegtervezet teljes mértékben megfelel ezeknek a követelményeknek. Ráadásul a mostani tervezetet – ha a MÁÉRT és az Országgyűlés elfogadja – az uniós csatlakozás után sem kell módosítani.
