Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-07
milyen változásokon megy át a státustörvény, s lesze olyan kedvezmény, amelyért a magyarigazolványt érdemes lesz kiváltani. Gulácsy Géza szerint a hamarosan bevezetendő vízumkényszer is ki fog hatn i az igénylések menetére, hiszen a magyarigazolványhoz kapcsolódó kedvezmények túlnyomó része csak Magyarországon vehető igénybe, így a határátlépés ellehetetlenülése automatikusan csökkentené az igazolvány iránti érdeklődést. Ezért a két kérdést mindenkép p összefüggésében kell vizsgálni, s nyilvánvaló, hogy a kárpátaljai magyarok számára az volna a jó, ha valamilyen kedvezményes eljárásban kaphatnának hosszúlejáratú vízumot - mutatott rá. Befejezésül kiemelte: ha e mellett még a státustörvény adta kedvezmé nyek is megmaradnak, esetleg bővülnek, úgy elképzelhető, hogy idővel minden kárpátaljai magyar élni fog a magyarigazolvány igénylésének a lehetőségével. vissza Kevés a remény a békés rendezésre Kovács: Magyar katona nem megy Irakba NSZ • 2003. március 7. • Szerző: Kis Tibor Az Irak elleni esetleges katonai akcióban nincs szó magyar résztvételről – jelentette ki Kovács László külügyminiszter lapunknak adott interjújában, amelyben kifejtette véleményét a NATO- és az EUtagok kö zötti vitákról, a magyar külpolitikai szerepvállalásról. – Bush elnök és környezete elszántságát látva merő formalitásnak tetszik a ma kezdődő Irakvita a Biztonsági Tanácsban. Egy ideje szinte minden arra utal, hogy az Egyesült Államok valójában már eld öntötte: ENSZtámogatással vagy anélkül, de megindul Szaddám Huszein ellen. Reálisan nézve maradte még ezenkívül érdemi alternatíva? – Az elmúlt hónapokban Szaddám Huszein kezében volt a megoldás kulcsa. Ha ő maximális együttműködési készséget tanúsít, ak kor meggyőződésem szerint el lehetett volna kerülni a háborút. Szaddámnak nem lett volna más dolga, mint hogy a BT 1441es határozata szellemében cselekszik, vagyis bemutatja és megsemmisíti a tömegpusztító eszközeit. Nem ezt tette. Megpróbált időt nyerni. Alakoskodott, kísérletet tett a fegyverzetellenőrök – és így a világközvélemény – félrevezetésére. Ezért nem történt, nem is történhetett érdemi előrelépés. Most már csak a csodában lehet bízni, hogy sikerül elkerülni a háborút. De még most sem állítom, h ogy erre semmi esély nincs. Az esély azonban összehasonlíthatatlanul kisebb, mint novemberben volt. – Az Egyesült Államok most felajánlásokat gyűjt szövetségeseitől ehhez a katonai akcióhoz. Magyarország, úgy hallani, vonakodik eleget tenni a felkérésnek, és – miként egy NATOforrás fogalmazott – „hetykén visszautasítja, hogy akár harminc gázálarcot felajánljon”. Nem lett volna bölcsebb dolog az említett harminc gázálarcot felajánlani? – Nem tudom, honnan származik ez az információ, de nem felel meg a való ságnak. A februári kérés arra vonatkozott, hogy Magyarország a NATO döntése értelmében vasúti és közúti hálózatának, valamint légterének rendelkezésre bocsátásával vállaljon részt Törökország védelmének megerősítésében egy esetleges iraki támadással szembe n. – Magyarország vállalta is, hogy átengedi a Törökország megsegítésére küldött katonai eszközöket. Azóta újabb kérés érkezett, ami védelmi eszközök felajánlására vonatkozik. A Honvédelmi Minisztérium most méri fel: milyen eszközöket tudnánk felajánlani. Az Irak elleni esetleges katonai akcióban való magyar részvételről nincs szó. – A legutóbbi hetekben tapasztalt magyar vonakodás erősítheti azt a benyomást, hogy Magyarország tényleg „biztonsági potyautas” a NATOban. Nem tart attól, hogy ez a benyomás rög zül a szövetségben? – Sajnos, nem vagyunk meszsze ettől a látszattól. Persze a NATOországok vezetői tudják, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt vonakodás nem a magyar kormányon múlott, hanem a Fidesz parlamenti frakciójának
