Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-04
Az 1924ben született lib erális politikus 1967 – 72 között az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelôs alelnöke. 1973tól francia külkereskedelmi miniszter, 1976tól 1981ig kormányfô. A nyolcvanas években a Banque Paribas Budapest elnöke, 1995tôl 2001ig Lyon polgármes tere. Felesége a magyar származású Miként befolyásolja Európa jövőjét, hogy az uniós reformokkal foglalkozó konvent elnöke, Valéry Giscard d’Estaing francia? Úgy vélem, a választás azért a volt államfőre esett, mert kétségtelenül ő az egyetlen személy, aki el tudja látni a feladatot, amely azonban nem az, hogy saját, francia nézőpontját a többiekre erőszakolja, hanem hogy segítse a közös álláspont megszületését. A franciák mindig fontos szerepet töltöttek be az európai integrációban, de a közelmúltban Jacques Chirac tagjelöltekkel szemben i bírálata inkább felbolydulást okozott. Mi is történik Irakkal kapcsolatban? Az USA egy olyan katonai akciót akar indítani, melynek célja, hogy kiterjessze befolyását a közelkeleti térségben. Mi pedig nem akarunk belekeveredni egy olyan kalandba, amely destabilizálhatja a KözelKeletet, az iszlám világot, ráadásul országainkra is komoly terhet ró. Mégis megszületett az a sze rencsétlen levél, amelyben európai kormányfők támogatásukról biztosították az USAt. Ehhez joguk van. Kár, hogy kissé provokatívan tették. Az unió számára? Igen. A holland miniszterelnök például támogatja az USAt, de úgy ítélte, a jó illem nem engedi, hogy aláírja azt a levelet. Ám az egésznek nincs is jelentősége. Azért egy kisebb viszály mégiscsak kerekedett belőle... Kisebb konfliktusok mindig vannak, majd meglátják önök is. Biztonsági kérdésekben Párizs önállóan dönthet, mert van ereje hozzá. A t öbbiek azonban úgy érzik, szükségük van az amerikai támogatásra. Biztonsági kérdésekben az USAra támaszkodnának, de minden egyéb területen Európát választják. Egy felmérés szerint a magyarok azt várják, hogy az EU az USAhoz hasonló államszövetség, egyf ajta Európai Egyesült Államok legyen. Ön szerint mi állhat a lelkesedés hátterében? Hát az, hogy nem fogják még fel, mit jelent az EU: a maastrichti szerződés szavaival a "népek és államok” uniója. Fontos, hogy a magyarok is megértsék, München soha nem lesz Chicago, Franciaország sem lesz Kalifornia. Ön a gazdasági és monetáris unió egy ik atyja. Több mint harminc évvel az ötlet megszületése és egy évvel az európai készpénzcsere után hogyan látja: az elv a gyakorlatban is működik? Jól megy most az euró. Amikor meghatároztuk az árfolyamát a dollár felett, sokan azt mondták, az euró kiszor ítja a dollárt. Ez persze ostobaság, de az euró azért működik. A tagországok is jól érezhetik magukat? Egyetértek a stabilitási paktummal, amikor az felső határt szab az állami kiadásoknak. Kevésbé pártolom azonban, amikor a gazdasági helyzettől függetl enül valamennyi államot arra kényszeríti, hogy csökkentse államháztartási deficitjét. Ami hiányzik ebből a paktumból, az az, hogy nem tesz különbséget jobb és rosszabb időszakok között. Érdemes lenne például takarékosságra buzdítani az országokat: amikor v an miből, könnyebb félretenni, ha nincs, jól jönnének ezek a tartalékok. vissza Nagy a bizalom hazánkban az unió iránt Népszava 2003. március 4. A magyar lakosság 63 százaléka egyértelműen támogatja Magyarország csatlakozás át az Európai Unióhoz, 25 százalékuk bizonytalan, a válaszadók 12 százaléka ugyanakkor határozottan csatlakozásellenes. Ezt
