Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-04
tükrözi a GfK csoport nemzetközi vizsgálata, amelyet egyébként még novemberben készített. Mindez azt jelenti, hogy a tíz uniós tagje lölt ország közül Magyarországon a legnagyobb az EU iránti bizalom. A 14 közép- és keleteurópai országban félévente elvégzett vizsgálat eredményei szerint az úgynevezett EU bizalmi index Magyarországon 132 százalékos. Ennél magasabbat, 142 illetve 153 s zázalékot Romániában és Törökországban mértek. A 2004es csatlakozásra váró tíz ország közül - Magyarország után - a második legmagasabb indexet Cipruson mérték 130 százalékkal. Csehországban és Szlovákiában mindössze 98 és 97 százalékos az index. (A 100 f eletti érték azt jelzi, hogy többségben vannak a pozitív válaszok, a 100 alatti szám a negatív vélemények túlsúlyát mutatja.) Arra a kérdésre, hogy ha most lenne a népszavazás, hogyan döntene a belépésről, Cipruson az emberek 69 százaléka válaszolt igennel, Szlovéniában 52, Csehországban pedig mindössze 43 százalék volt a csatlakozást támogatók aránya. Magyarországon magas volt azok száma is, akik pozitív gazdasági várakozásokat fogalmaztak meg a csatlakozással kapcsolatban. A gazdasági várakozások indexe 142 százalékos, a balti államokban 124131 százalék közötti, Lengyelországban 122 százalék, Csehországban 99, Szlovákiában ped ig 96 százalék. A legnagyobb eltérés az egyes társadalmi csoportok között annak megítélésében van, hogy saját gazdasági hel yzetük alakulására hogyan hat a csatlakozás. A válaszok alapján a magasabb iskolázottságú, magasabb jövedelmű polgárok optimistábbak, életkor szerint vizsgálva pedig minden kérdésben a 30 évnél fiatalabbak a leginkább derűlátóak. vissza RMDSZ: belső viták - Markó Béla nyilatkozata az erdélyi magyarmagyar vitákról Bukarest, 2003. március 4. (MTI) - Szomorú, hogy ma magyarmagyar viták zajlanak Erdélyben, és ezzel az a látszat teremtődik, mintha nekünk nem a románokkal lenne vitánk, hanem egymással, adott esetben Magyarországgal - jelentette ki kedden Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Az RMDSZ elnöke azt követően nyilatkozott az MTInek, hogy az elmúlt hetekben számos lakossági fórumot szerveztek a Székelyföldön, elsősorban Kovászna megyében. Ezeken a fórumokon rendkívül hevesen és indulatosan bírálták az RMDSZ vezetőségét, olyan elképzelések fogalmazódtak meg, hogy Tőkés László református püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke vezetésével a sz ékelyföldi magyaroknak új szervezetet kell létrehozniuk. Nagyon tanulságos, hogy az RMDSZ kongresszusa előtt hónapokon át a belső választásokkal kapcsolatban folyt vita, és a jelenlegi vezetéssel szembenálló csoportosulások a választások elmaradása m iatt támadták a vezetést. A választásokról hozott kongresszusi döntés után most a tiszteletbeli elnöki poszt megszüntetése az ürügy az RMDSZ megosztására - mondta Markó Béla. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökétől senki nem vet te el a lehetőséget, hogy véleményét kifejtse, nyilatkozatokat fogalmazzon. A kongresszus azt az ellentmondást oldotta fel, amely a tiszteletbeli elnöki tiszt és a volt tiszteletbeli elnök éles politikai megnyilatkozásai között feszült. Hozzátette: sokkal nagyobb az ellentmondás, amikor egy püspök, egy egyházi vezető tesz ilyen nyilatkozatokat. Az RMDSZ elnökének szavai szerint a spontánnak nevezett, de valójában nagyon is aprólékosan előkészített fórumokról szóló sajtóbeszámolók nyomán az a benyomás t ámad, hogy az erdélyi magyarságnak nem a románokkal van vitája. Egyre inkább az a meggyőződésem, hogy a jóhiszeműség a provokációval keveredik - szögezte le Markó, aki szerint nem a romániai magyarság érdeke az, hogy egységes képviselete ne legyen oly an erős, mint amilyen most, s ha lehetséges, szűnjön meg egysége. Mint mondta, a románságon belül nagyon sokakat zavar, hogy az RMDSZ ilyen erőre tett szert, hogy hamarosan befejeződik a tulajdon visszaadása, és most kellene rendezni az egyházi ingat lanok sorsát.
