Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-20
A valószínűleg még hetekig érvényben maradó rendkí vüli állapotot kihirdető kormány egyelőre nem hagyja magát eltéríteni a hivatalos verziótól, és az utóbbi napokban már több mint háromszáz embert vettek őrizetbe a merényletben való közvetett vagy közvetlen részvétel vádjával (lásd Kik lehettek még? című í rásunkat). A lefogottak között van a Belgráddal egybenőtt elővárosról elnevezett klán egyik vezetője, a Patkány gúnynévre hallgató Mlagyan Micsics, ám - a rendkívüli állapot lehetőségeit kihasználva - a rendőrök rács mögé dugták a nacionalista Szerb Egység Pártjának kábítószerkereskedéssel vádolt parlamenti képviselőjét, Dragisa Binicset is. A rendfenntartók mindenütt jelen vannak: a főutak lehajtóit és a jelentősebb városi kereszteződéseket géppisztolyos rendőrök és álarcot viselő katonák ellenőrzik, és megerősítették a közintézményeknek a politikusok otthonainak a védelmét is. A hatóságok a fekete színű, drága autókra, azok közül is főleg a terepjárókra vadásznak: az ilyen kocsikkal utazók aligha úszhatják meg igazoltatás és a csomagtartó átkutatása nélk ül. A sokak szerint kudarcra ítélt hajsza ellenére az állítólagos értelmi szerzőket még nem sikerült elfogni, így a hatóságok, jobb híján, megkezdték Legija és a másik klánvezér, Dusan Szpaszojevics kétezer négyzetméteres zimonyi palotájának lerombolását. A kívül csupa üveg, belül állítólag még titkos saját börtönt is rejtő épület bontásakor összeverődött tömeg hangulata éles ellentétben volt az országra telepedő csenddel. Taps kísérte például, amikor hosszas erőfeszítések után az egyik buldózer áttörte a luxusépület falát, és a vidám tömeg szakmai tanácsokat bekiabálva igyekezett segíteni a betonoszlopok szétfúrásával bíbelődő munkásoknak. Az egyik "szurkoló" a HVG újságírójának kérdésére azzal magyarázta a feltűnő jókedvet, hogy a klán tagjai évekig terro rizálták a helyi lakosságot, és jó látni, végre azt kapják, amit megérdemeltek. A zimonyiak állítólag azért szánták rá magukat a merényletre, mert a gyilkos lövés napján a hatóságok meg nem erősített források szerint kiadták volna a parancsot a maffiával való leszámolásra, és megkezdték volna a bűnszövetkezet tagjainak letartóztatását. A rendőrség már hónapok óta figyelte a klán tagjainak mozgását; a nyomozás a Gyingyics elleni februári sikertelen merényletkísérlet után vált igazán intenzívvé. Legija - ak i néhány hónappal ezelőtt "én vagyok Legija, én vagyok az Isten!" felkiáltással kényszerítette meghátrálásra az őt igazoltatni próbáló rendőröket - személye már önmagában is meggyengíti azt a hivatalosan sugallt változatot, miszerint a szerb kormányfői tis ztséget 2001 januárjában átvett Gyingyicset az üzelmeik szabad folytatását akaró bűnözők távolították volna el az útból. Legija, aki a milosevicsi időkben szervezett különleges rendőri erők (JSO) élén Boszniában és Horvátországban is védelmezte az úgynevez ett szerb érdekeket, majd részt vett a rezsim ellenfeleinek eltüntetésében, annak 2000. októberi megbuktatásakor a felkelők oldalára állt, és az új hatalommal kötött, kulisszák mögötti kompromisszum részeként valószínűleg ígéretet kapott arra, hogy elkerül heti a felelősségre vonást. A békés egymás mellett élés azonban csak egy évig tartott; a hágai Nemzetközi Törvényszékkel (NT) való együttműködés ellen tiltakozó JSOtagok másfél éve blokád alá vonták Szerbia több főútját (HVG, 2001. december 8.), egy szóra kozóhelyet minden különösebb indok nélkül szétlövő Legiját pedig leváltották tisztségéből. A zimonyi klán szinte teljesen összefonódott a titkosszolgálatok még mindig hivatalban lévő tisztikarával - állította a HVGnek Milos Vaszics, a jugoszláv katonai t itkosszolgálat egykori tisztje. Legijának például egészen a legutóbbi időkig megmaradtak a titkosszolgálati igazolványai, egy másik maffiatagnál pedig éveken át szolgálatban lévő rendőrök testőrködtek. Vaszics szerint, ha a most indított rendőri akciókat n em viszik végig, óhatatlanul folytatódni fog az évek óta tartó leszámolási folyamat, melynek többek között Pavle Bulatovics jugoszláv védelmi miniszter, valamint az Arkan kapitányként ismert hírhedt milíciavezér esett áldozatául 2000 első hónapjaiban. A s zerbiai gazdasági és politikai reformok motorjának tartott Gyingyicset a DSZ egyik alelnöke, Zoran Zsivkovics váltja fel a miniszterelnöki poszton (lásd A jelölt című írásunkat). A politikus múlt vasárnapi beszédében megígérte, hogy nem tér le az elődje ál tal kezdett útról, és részben az ellenzéket tette felelőssé Gyingyics haláláért, mert az tetteivel, illetve semmittevésével hozzájárult a válság elhúzódásához. Belgrádban egyébként a Nyugatot is hibáztatják, mondván, az USA, valamint az Európai Unió túl
