Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-17
Az RMDSZ első három esztendeje a koncepcionális útkeresés időszaka volt. A szövetség - néhány bátortal an kezdeményezés és több belső vihar után - 1992. október 25én, az erdélyi magyarság belső önrendelkezési igényét kinyilvánító kolozsvári nyilatkozattal teremtett konszenzust az alapvető célok s az alkalmazandó stratégia tekintetében. Az 1993. január köze pén megrendezett brassói kongresszus az alapszabályzat és a program szintjén rögzítette a kolozsvári nyilatkozatban foglalt elveket: megfogalmazta a háromszintű autonómia célkitűzését, és az alapszabályzatot az állammodell mentén szabta át. Kétéves határid őt tűzött ki az erdélyi magyarság belső népszámlálásának megszervezésére és az erdélyi magyar kataszter létrehozására, s az annak alapján megszervezett belső választások kiírására. Akkor még konszenzuális igényként fogalmazódott meg az is, hogy az RMDSZ úg ynevezett statútumokban rögzítse precízen, hogy milyen autonómiaformákban gondolkodik. 1995 májusáig az RMDSZ tett néhány fontos lépést az autonómiaigény népszerűsítésére, megfogalmazta kisebbségi törvénytervezetét, memorandumot adott be az Európa Tanács hoz Románia felvételével kapcsolatban, de az előbb felsorolt kulcsfontosságú feladatok egyikét sem végezte el. Ennek ellenére a késlekedés legfőbb felelőse, az első ízben Brassóban megválasztott Markó Béla 1995 májusában elnyerte második elnöki mandátumát. A döntés végzetesnek bizonyult: Markó "vette" az üzenetet, hogy az elnöki poszt megőrzése nem függ a vállalt feladatok teljesítésétől. Nem csoda, hogy 2002ben még mindig a belső választás körül csapott össze az RMDSZ két szárnya. De ne vágjunk a dolgok e lébe. Az 1996. novemberi romániai választások után az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt a "demokratikus ellenzék" oldalán. E lépést több szempontból is vitatták azok, akik továbbra is a kolozsvári nyilatkozat elvi alapján álltak. Kifogásolták a belső de mokrácia lábbal tiprását, így azt is, amikor a kormányzati szerepvállalás ügyében dönteni hivatott testületet, az SZKTt a csúcsvezetés kész tények elé állította. Ennél is nagyobb hiba volt úgy kormányt alakítani, hogy a szövetség még csak ígéretet sem kap ott központi célkitűzésének, az autonómiának intézményesítésére, a román jogrendbe való beágyazására. 1996 óta az RMDSZ politikai pályaíve egyenes vonalúnak mondható: a papíron magyar nemzeti szövetségként megjelenő szervezet a gyakorlatban román verseny pártként viselkedik. Ez tetten érhető abban, hogy a programjának tengelyében álló autonómiakérdést egyszerűen nem kommunikálja, a csúcsvezetés írott és íratlan normákon átgyalogolva szorítja ki a programhű erőket a szervezetből, s ami a legrosszabb, lemond az autonómia kiküzdésének legfőbb eszközéről, a külpolitikai nyomásgyakorlásról. Asszisztál ahhoz, hogy a román külügyi propaganda "romániai kisebbségi modellről" beszéljen, miközben az erdélyi magyarság lélekszáma e modell alkalmazása közben kétszázezerr el csökkent. A legutóbbi kongresszus nem volt más, mint e pártosodási folyamat betetőzése. Eddig, ha megjelentek is a hivatalos dokumentumok szintjén bizonyos központosítási tendenciák, azért a szövetségi modell volt túlsúlyos a pártmodellel szemben. Sza tmárnémetiben viszont elfogadtak egy olyan alapszabályzatot, mely kizárja az RMDSZtagságból azokat, akik az RMDSZtől függetlenül indultak a választásokon, s rögzíti a hivatalos állásponttól való elhatárolódás tilalmát. A "belső választásokon" nem az egés z erdélyi magyarságnak ad választójogot, hanem csak a párttagoknak, ráadásul lehetővé teszi a megyei elitek elektoros önújraválasztását. Általános belső választás helyett tehát részleges tisztújításra készül az RMDSZ, s a szövetségi elnököt továbbra is a k ongresszus választja, így Markó pozíciója újabb négy évre biztosítva van. Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetésével az RMDSZ szimbolikus síkon is szakított az 1989es rendszerváltás eszmei örökségével. (A gyakorlati szakítás az volt, amikor 2000 végén az etatista, centralista, antidemokratikus román kommunista utódpárttal paktált le.) A Reform Tömörülés mindebből levonta a megfelelő következtetést. Mivel a szövetségen belüli platformokra valódi választás híján nincs szükség, és működ ésüket is csak a hivatalos irányvonal jegyében fejthetik ki, az RMDSZ eredeti programját képviselő tömörülés múlt hét végi kongresszusán megszüntette platform státusát, s az RMDSZtől független politikai mozgalomként folytatja tevékenységét. E szervezeti m egoldás megfelel azoknak is, akik már régen az RMDSZen kívül képzelték el politikai jövőjüket, s azoknak is, akik helyi szinten még látnak mozgásteret maguknak az RMDSZen belül. A mozgalom közfelkiáltással megválasztott elnöke Szilágyi Zsolt Bihar megyei RMDSZképviselő, míg a mozgalom
