Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-17
másik jeles tagja Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, akit várhatóan a mozgalom székelyföldi tanácsának élén láthatunk majd viszont. Mindeközben Tőkés László nevével fémjelezve szerveződik a három pilléren (politik a, egyház, civil társadalom) álló Magyar Nemzeti Önkormányzat is, abból kiindulva, hogy ha az RMDSZ párttá vált, és már alkalmatlan az erdélyi magyar közélet egybefogására és képviseletére, akkor egy magasabb szintű egységet kell létrehozni, melyben az RMD SZ is megtalálhatja pártként a maga helyét. vissza Cox: ez így nem mehet tovább - A háború Európa további megosztottságához vezethet Magyar Hírlap 2003. március 17. Szerző: Rockenbauer Nóra Nem sérülhet a tagállamok egyen lőségének alapelve, és nem alakulhat ki olyan rendszer, amelyben a régieknek van mozgásterük a költségvetést illetően, az újaknak viszont nincs – nyilatkozta lapunknak Pat Cox. Az Európai Parlament elnöke – aki a hétvégén Budapesten találkozott a legfőbb k özjogi méltóságokkal, és megnyitotta az Európahidat – elmondta: a csatlakozási szerződés körül kialakult nézeteltérésre van megoldás, és a parlament nem fogja késleltetni a bővítést. Az utóbbi hetekben az Európai Parlament két előterjesztésről is élénk vitába bonyolódott, mondván, meg kell védenie a jelölt országok érdekeit. Az egyik vita az európai jegybank igazgatótanácsában a szavazati jogok átalakításáról szólt. Miért ilyen fontos ez a kérdés? Az igazgatótanácsban a terv szerint nem minden ország ké pviselőjének lenne mindig szavazata, és a bank által javasolt rotációs rendszerben a nagyobb tagállamok gyakrabban voksolhatnának. Ezzel sérülne az egyenlőség alapelve. Márpedig nekünk meg kell védeni azt a vívmányt, hogy az EUban minden tagállam egyenlő. A népességszám persze befolyásolja egy ország európai parlamenti képviselőinek számát, illetve szavazati súlyát a tanácsban, de egy ország méltósága, helye Európában, joga arra, hogy meghallgattassék, azon múlik, hogy egyenjogú félként kezeljék, és a szab ályokat azonos logika alapján alkalmazzák mindenkivel szemben. Ugyanis csak a tagok egyenjogúságán alapuló közösség képes legitimen működni. Az egyenlőtlenségek negatív érzelmeket, véleményeket szülnek egymással és az európai integrációval szemben. Ezt pe dig az Európai Parlament szeretné elkerülni. Magyarország is azért csatlakozik az unióhoz, hogy befolyásolni tudja a döntéseket. Irányítása alatt természetesen nem tarthatja, de befolyásolhatja őket. Ennek garanciája viszont az, hogy minden egyes államnak, beleértve minden egyes újonnan csatlakozó államot, egyenlő beleszólási joga legyen. A másik téma a csatlakozási szerződés volt, amelyben azt kifogásolták, hogy a következő 3 – 10 évet érintő pénzügyi megállapodások bekerültek a szövegbe. Miért akkora prob léma ez, hogy még az is felmerült: csúszhat a szerződés április 9ére tervezett ratifikációja? Először is le szeretném szögezni: a gond nem a jelöltekkel van, és mi a parlamentben nem is akarjuk ezt az ügyet az ő problémájukká tenni. A vita a Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament között folyik arról, hogy be kelle tartani a költségvetés elfogadására vonatkozó szabályokat. Az előző kérdéshez hasonlóan, itt is azt akarjuk biztosítani, hogy ne vonatkozzanak más szabályok az új és a régi tagállamokra. M indeközben nagyon igyekszem vigyázni arra, hogy a vita nehogy válságot okozzon. Ezért a költségvetésben szakértő kollégáimmal együtt készek vagyunk együttműködni a tanács tagjaival, hogy olyan megoldást találjunk, amely tiszteletben tartja az egyenlőség el vét és betartja a szabályokat. Mindezt anélkül hogy a bővítés késlekedést szenvedne. Pontosan melyek azok a szabályok, amelyek sérülnének? A költségvetés ad némi mozgásteret a parlamentnek, hogy a végső számokat a szükségletekhez igazítsa. Ha most a csa tlakozási szerződésben végleges számok szerepelnének, ráadásul maximálva az elkölthető pénzeket, és mi azt ratifikálnánk, akkor a későbbiekben a költségvetés sem módosíthatna azokon. Az EU korábbi négy bővítése során soha nem kerültek konkrét költségvetési számok a csatlakozási szerződésbe. A vita arról szól, hogy szabade engednünk egy olyan rendszer kialakulását, amelyben a 15öknek lenne mozgástere, a 10eknek viszont nem. Elhiszem, hogy egyes tagállamok attól tartanak, hogy amennyiben a parlament hozzán yúl a csatlakozási szerződéshez, akkor elindíthat egy lavinát, megnyithatja a gátakat újabb összegek kiáramlása előtt. Ezt mi is el kívánjuk kerülni.
