Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-11
hogy Mladicsot Szerbia területén rejtegetik. Erre vonatkozó, minden kétséget kizáró bizonyítékkal nem állt elő ugyan, de Washington rögvest jelezte: amennyiben záros határidőn belül nem adják ki a boszniai szerb háborús bűnöst, Szerbia gazdasági megszorító intézkedésekre számíthat. A nyugati politikusok is egyre megosztottabbak a hágai Nemzetközi Törvényszék stratégiájával kapcsolatban. Carl Bildt, az ENSZ egykori boszniai főmegbízottja úgy értékelte, a Biljana Plavsics ellen kihirdetett ítélet nem ösztönzi majd a többi háborús bűnöst arra, hogy önként jelenjenek meg a törvényszék bírái előtt. Mint fogalmazott: "Biljana Plavsicsot lényegében a lehető legszigorúbb, életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtották. Ez pedig al igha ösztökéli majd a többi háborús bűnöst arra, hogy önszántukból induljanak Hágába". Egyértelmű üzenetet küldött a hágai bíráknak Michael Steiner, a koszovói ENSZközigazgatás német vezetője. Elmondta, a hágai bíróság nem ítélkezhet csak a szerbek fölött a koszovói történések és a több délszláv konfliktus miatt. Szokatlanul kemény nyilatkozatában kifejtette: "Ha igazságosan kívánnak ítélkezni a háborús bűnösök felett, nem szabad kettős mércével mérni, és csak a szerbeket vádolni, az albánokat pedig ártatl anoknak minősíteni" - jelentette ki. A Plavsicsügy mellett az áll a politikusok felháborodásának hátterében, hogy nem akármilyen baklövést követett el a Nemzetközi Törvényszék. Letartóztatott három koszovói albánt. Ám a testület bírái kénytelenek voltak szabadon engedni egyiküket, Agim Murtezit, miután kiderült: valamilyen eljárási hiba folytán nem is őt kellett volna elfogniuk… Azért a jelek szerint Hágában is érzik, hogy ideje lenne a koszovói albánokkal szemben is szigorúbban fellépniük. Szlovénia terü letén sikerült elfogni a "nagy halnak" tartott Fatmir Limajt, a rossz hírű, egykori Koszovói Felszabadítási hadsereg parancsnokát. Hágában sokáig nem voltak hajlandóak elárulni, hol sikerült letartóztatni a kegyetlen hadfi hírében álló Limajt, a bíróság sz óvivője, Florence Hartmann csupán annyit árult el, hogy "az egyik balkáni állam területén" kerítették kézre. Nos, Ljubljanában aligha örültek annak, hogy Hágában "balkáni államnak" minősítették Szlovéniát. A hágai bíróság munkájáról szólva nem szabad figy elmen kívül hagyni a Szlobodan Milosevics ellen zajló pert. Most már senki sem mer jóslatokba bocsátkozni arra vonatkozóan, meddig húzódhat el a bírósági eljárás. Abban azonban vélhetően minden érintett egyetért: ónos lassúsággal halad, ami nemcsak annak a következménye, hogy Milosevics állítólagos betegségei miatt gyakran hetekig szünetel a bírósági eljárás. Jellemző, a hágai vádlóknak egy év kellett ahhoz, hogy a bizonyítási eljárás szempontjából végre tényleg "használható" tanút mutassanak fel. Alekszand ar Vaszilijevicsről, a jugoszláv titkosszolgálat fejéről van szó, aki elismerte: a belgrádi hatóságok pontosan tudtak arról, milyen rémtetteket követnek el a szerb csapatok Boszniában. Sőt, nem éppen áldásos ténykedésüket tevőlegesen is támogatták. Milosev ics egy év óta ugyanazt a stratégiát követi. Nem bizonyítékokat gyűjt, hanem a szerbek önérzetére játszik. Azt hangoztatja, hogy a szerbek váltak Jugoszlávia felbomlásának áldozatává. A délszlávok országának összeomlásához pedig szerinte puccs vezetett. (S ajátos érvelés, hiszen Jugoszlávia széthullása éppen Milosevics színre lépésével kezdődött.) A Milosevics elleni per sikere kulcsfontosságú a hágai bíróság jövője szempontjából. A törvényszéknek mielőbb kézzel fogható eredményt kell felmutatnia ezzel kapcs olatban, hiszen a volt jugoszláv elnökkel szembeni bírósági eljárás nem húzódhat el az idők végezetéig. Már csak azért sem, mert a testület költségei évi százmillió dollárt emésztenek fel, s az ENSZ Biztonsági tanácsának korábbi határozata szerint a törvén yszék 2008 után amolyan ad hoc intézménnyé válna. Hága ezért - Mladicsot beleértve - további három szerb háborús bűnös kiadását követeli Belgrádtól. Elsősorban olyan személyekről van szó, akiknek szerepük volt az 1995ös srebrenicai vérengzésben, melynek s orán nyolcezer boszniai muzulmán férfi vesztette életét. Hága elképzelései szerint a többi szerb háborús bűnös felett szerb bíróságok ítélkezhetnének. De mi a helyzet a horvát háborús bűnösökkel? Az ő esetükben mintha nem lenne ennyire találékony a Nemze tközi Törvényszék, amely a jelek szerint sokkal megértőbb Zágrábbal szemben. Erre utal: a hollandiai testület egyre inkább hajlik arra, hogy szülőhazájukban, Horvátországban ítéljék el őket. Mint a Globus című hetilap megtudta, Horvátországban ítélkezhetne k például a szerbek tömeges meggyilkolásával vádolt tábornok, Mirko Norac felett. Hágában nem követelik olyan nagy elánnal a mintegy másfél év óta körözött horvát tábornok, Ante Gotovina kézre kerítését Zágrábtól, mint Belgrádtól Mladicsét. Mind több jel u tal tehát arra, hogy - talán a bíróságot sújtó pénzhiány miatt - Hágában némi fejetlenség uralkodik. Ezen
