Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-02
9 szerint ez jellemző a magyarokra, ezért nem látja úgy, hogy a csatlakozás nagy gondot okozna. Közölte: mindenkinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy nyertesként kerüljön ki a folyamatból, és használni tudja az Európai Unióból származó előnyöket. vissza MHösszeállítás Bizonyos műsorainkon érződik a szegényszag − Hétm illiárdból gazdálkodik a 10 éves Duna Tv A Duna Televízió sorsa nemzeti kérdés, fontosabb, mint a cikluspolitika részérdekei - mondta lapunknak Pekár István. A tévé elnöke szerint korrekt a viszonyuk a politikával, bár nem tagadja, hogy a közszereplők els ősorban a Magyar Televíziót részesítik előnyben velük szemben. Pekár némi távolságtartást érzékel az MTV vezetőitől is és méltánytalannak tartja, hogy a köztévé műholdas csatornája próbálja átvenni a Duna TV szerepét. A tévé hétmilliárd forintból gazdálkod ik évente, ami alig ötöde az MTV éves költségvetésének. - Évek óta arról szólnak a hírek, hogy nincs szükség ennyi közszolgálati adóra. Gondolta volna, hogy megünnepelhetik a tizedik születésnapjukat is? - A Duna Televízióval kapcsolatosan többször kerül t szóba a megszűnés, de mégis megvagyunk: néhány hete volt a tizedik születésnapunk. Igaz, hogy a nézőknek csak szűk köre néz minket, de ők roppant szeretnek, ezért úgy érzem: sikeres televíziót csinálunk. Tehát én nem tekintem annyira súlyosnak a helyzetü nket, úgyhogy egy kicsit változtatni kéne a szerepünkről szóló közhelyekké silányult vádakon. Kétségtelen, hogy ezek az állítások nem voltak valótlanok: kezdeti éveink védekezéssel teltek, mivel mindössze egy kormányrendelettel hoztak létre bennünket, pénz t pedig csak egy titkos kormányhatározattal kaptunk. Emiatt valóban többször felszólaltak a parlamentben, hogy a törvénytelenül létrehozott Dunát meg kell szüntetni. Ám az 1996os médiatörvény a közszolgálati médiumok sorába emelt bennünket, így a csatorna megszűnésének nem volt többé realitása. Ezután arról kerekedett vita: szükség vane három közszolgálati televízióra. Ki merem jelenteni, ha nincs is szükség három csatornára, a Dunára mindenképpen szükség van. Mi vagyunk a magyar nemzet televíziója. - Mi lyen forrásokra számíthatnak a küldetés betöltéséhez? - Komoly gond, hogy a bevételünk egy évben a 7 milliárd forintot sem éri el. A kereskedelmi televíziók körülbelül 1820 milliárd forintból gazdálkodnak. Az MTV pedig majdnem 34 milliárdot költött el 20 01ben. Egyszerűen nem tudunk ezen a küzdőtéren versenyezni. Hiába próbálunk egy roppant színes műsorpalettát megalkotni, ennyi pénzből nem megy. Műsorainkon időnként érződik a szegényszag, de a nehéz helyzetünk ellenére bővülünk is. A tizedik születésnapu nkkal párhuzamosan megkezdtük a tengerentúli sugárzás előkészítését. Így minden határon túl élő magyarhoz eljutunk, az Ausztráliában, illetve ÉszakAmerikában lakókhoz is. Több millió ír, lengyel vagy olasz él külföldön, számukra természetes, hogy nekik va nnak saját televízióik. - Mennyibe kerül a tengerentúli sugárzás? - Alig néhány tízmillió forint szükséges ahhoz, hogy európai televízióból világtelevízióvá nőjük ki magunkat. Korábban arra gondoltunk, hogy néhány százmillió forintért műholdas helyet vás árolunk, de megkerestek minket ausztráliai és amerikai magyarok, az ő közvetítésükkel szinte ingyen tudunk eljutni a tengerentúlra. - Hány nézőre számítanak? - Ha a kezdeti időszakban Ausztráliában kétezer, az Egyesült Államokban 510 ezer előfizetőnk l esz, akkor már elégedettek lehetünk. Összehasonlításképpen: mintegy 6 millió lengyel élhet az Egyesült Államokban, hat éve van saját televíziójuk, melyre mintegy 30 ezren fizetnek elő. Ausztráliában 62 ezer magyar él,
