Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-02
10 ÉszakAmerikában pedig egy 93as népsz ámlálás adatai szerint másfélmillió ember vallotta magát hazánkfiának. Viszont azok száma, akik beszélik, illetve értik a nyelvet, valószínűleg 300400 ezerre becsülhető. Fontosnak tartom, hogy amennyiben egy kis levegőhöz jutunk, akkor a magyart, mint ide gen nyelvet oktassuk is a csatornán. Egyébként eddig sem csak Európában voltunk jelen, meg kell mondanom, hogy például Izraelben egy nagyon stabil 70100 ezres nézőkörünk van. Tavaly több közönségtalálkozón jártam Izraelben, ahol ugyanolyan túláradó szeret ettel fogadtak, mint a Székelyföldön. - Hazai viszonylatban azonban mintha lemaradtak volna a televíziók versenyében. - Az elmúlt két évben érdemben nőtt a nézettségünk, főként a hírműsoroké. Stabil nézőkörünk van, bár ez jelentősen kisebb, mint a keresk edelmi televízióké. A napi súlyozott nézettségünk heti viszonylatban 3035 ezer fő. Vasárnap ez 7080 ezerre is felkúszik. Az m2 adatai is hasonlók. Az MTVre 180 ezren kíváncsiak naponta, a kereskedelmi tévékre meg 500 ezren. A határon túli nézőket ideszá mítva a 180 ezer fős MTVs nézettséget is meghaladja a Duna tévéé, hiszen csak NyugatEurópában most több százezer magyar dolgozik vagy él emigránsként. A nézettség elsősorban a kereskedelmi televíziók esetében fontos, hiszen a hirdetők ez alapján fizetik a hirdetési díjakat, de struccként dugnánk a fejünket a homokba, ha teljesen figyelmen kívül hagynánk a nézettséget. Persze vannak olyan műsortípusok (koncertek, versmondás, művészfilmek, fogyatékosoknak szóló műsorok), amelyek eleve egy adott rétegnek szó lnak, ezeket arcátlanság nézettségi alapon megítélni. Hiszen ezekre csak a nézők egykét százaléka fogadóképes. Megtehetnénk, hogy nem veszünk, készítünk ilyen anyagokat. De akkor ki foglalkozik majd ezekkel a témákkal? Eredetileg úgy volt, hogy az RTL Klu b fogja közvetíteni a Mindentudás Egyetemét. Én azonnal tudtam, hogy ez fizikai képtelenség. Az utolsó héten kerestek meg, hogy akkor mi vegyük át a műsort. Vannak olyan közszolgálati feladatok, amelyeket csak egy ilyen televízió láthat el. - Milyen a pol itikához való viszonyuk, változotte ez a választások után, hiszen az előző ciklusban olyan kormány volt hatalmon, amely legalábbis jelszavakban nemzeti értékeket preferálta? - A politika és a média viszonya nem pártfüggő. A viszony jellegét a politikus s zemélye adja meg KözépKeletEurópában, egy 1213 éves középkelet európai demokráciában a politika igenis szeret rátelepedni a médiára. Nálunk is van egyfajta kísértés, politikai presszió. De nem kell mindent elfogadni, a politika soha nem hálás, csak az étvágya nő, ha teljesítik valamilyen kívánságát. Én elsősorban a mintegy ezer munkatársamért vagyok felelős, illetve a ránk kíváncsi nézőkért. Az a célom, hogy a politika fölé tudjam emelni a Dunát, mert ez nemzeti kérdés, tehát több, mint a divatelemekkel tűzdelt cikluspolitika részérdekei. Azt hiszem, korrekt a kapcsolatunk a politikával. A Duna mindig egy kicsit távolabb van a fősodortól, mint az MTV, hiszen mindegyik kormány azt részesíti előnyben velünk szemben. Tény, az MTV véleményformáló ereje nagyo bb, hiszen mi főként kulturális adó vagyunk. Hadd hozzak egy példát: ha felvetik egy politikusnak, hogy egy kutyamagazinban szerepelne vagy egy irodalmi műsorban, ahol a kedvenc költőjét ismertetheti, százból 98 a kutyamagazint választaná. Így nyilvánvaló, hogy a politikusok az MTVt preferálják. Ez meghatározza a súlyunkat és a viszonyunkat a politikához, de emiatt nem vagyunk féltékenyek az MTVre. - Úgy tűnik, az MTV a közszolgálati jelleg megtartása mellett növelni tudta a nézettségét? - Mert mit tett az MTV? Egyszerűen áttette a közszolgálati műsorokat az m2re. Az 1es csatornát a nézővonzó műsoroknak tartja fenn. Ez a nézettségért folytatott harcában érthető. - A gyakorlatban milyen a Duna TV és az MTV viszonya? Megítélése szerint melyik intézmény felel meg inkább a közszolgálati csatornákkal szemben támasztott követelményeknek? - Nem sorolnak azonos súlycsoportba bennünket. Mostanában többször szót váltottunk Ragáts Imrével, az MTV ügyvezető elnökével. Részéről észlelhető egyfajta közeledés, ám ennek ellenére érzek egyfajta távolságtartást. Nagyon régóta nem tudunk például az archívumukból anyagokat elkérni. Holott kiemelten fontos lenne az együttműködés, hiszen önmagában egyik sem tud megfelelni a közszolgálati követelményeknek. A két tévének az eddigieknél sokkal szorosabb szövetségre kellene lépnie. Egy percig
