Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-06
örömünk nem telt, előnyünk meg végképp nem származott belőle. Ellenkezőleg, az elmúlt tíz évben nemritkán érezhettük úgy, hogy S zlovákia sokkal kellemetlenebb szomszédunk, mint annak előtte Csehszlovákia volt” − Kis Tibor írása (Nsz 3.o.) Várvarázslat Gömör megyében – A nemességi lakáskultúra nyomai és az újguineai harcos - A kormány 30 millió koronával támogatta a vár helyreá llítását (Nszv 5.o.) http://www.nepszava.hu/ A RÉGIÓ HÍREI ➢ V ILÁGTÜKÖR 2003 és az Európai Unió: vigyázat, csapdák! (Nsz 6.o.) Nicolas Sarkozy tartósan a legnépszerűbb politiku s – Franciaország „díszmagyarja” (MH 4.o.) http://www.magyarhirlap.hu/ Cikkek: Jubileumi koronaünnep Kovács László: A több Európa nem jelent kevesebb Amerikát NSZ • 2003. január 6. • Szerző: Sz. L. L. A „t öbb Európa” (azaz leendő EUtagságunk) nem jelent „kevesebb Amerikát” – ennek jegyében kívánja építeni a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal a Medgyessykormány. Kovács László külügyminiszter tegnap annak kapcsán ismertette Amerikapolitikánk négy fő elem ét, hogy ma huszonöt éve érkezett vissza a magyar korona a tengerentúlról. Gesztusértékű jelzés volt az Egyesült Államok részéről a korona visszaszolgáltatása, és támogatást adott az itteni reformerőknek is – értékelte tegnap Kovács László Jimmy Carter e gykori amerikai elnök döntését, amelynek értelmében 1978. január 6án visszatértek a magyar államiság jelképei – a korona és a koronázási ékszerek – Budapestre. (Mint emlékezetes, a második világháború alatt kerültek ki az országból német területre, ahonna n az amerikai csapatok a tengerentúlra menekítették őket.) A külügyminiszter utalt arra: a tényleges visszaszolgáltatásra népek, nem pedig kormányok közötti eseményként került sor, és az amerikaiaknak a magyarok iránti rokonszenvét is hivatott volt kifejez ni. Kovács emlékeztetett: mindebben az Amerikában élő magyar emigráció is szerepet játszott, és külön kiemelte Nagy Ferenc exminiszterelnök nevét. Magyarország 1999 óta NATOtag: a két állam immár szövetséges. A külügyminiszter négy elemet emelt ki a mai magyar Amerikapolitikából. Ezek: tevőleges részvétel a terrorizmus elleni harcban (pl. az Afganisztánnal kapcsolatos felajánlások), a kötelezettségvállalások teljesítése a NATOn belül (pl. szerepvállalás a gyors reagálású erőkben), stabilizáló szerep bet öltése a térségünkben, illetve a „nulla tolerancia” elvének érvényesítése a szélsőséges (antiszemita, cigányellenes, rasszista) nézetekkel szemben. Kovács megerősítette azt az elvet is, amelyet a magyar küldöttség Medgyessy Péter kormányfő novemberi fehér házi látogatásakor is megfogalmazott: a „több Európa” – azaz küszöbönálló európai uniós tagságunk – nem jelent „kevesebb Amerikát”. A magyar – amerikai kapcsolatok negyedszázadát áttekintve a külügyminiszter felidézte a legmagasabb szintű látogatásokat. Az USA vezetői közül idősebb George Bush kétszer is járt Budapesten (igaz, egyszer alelnökként), és Bill Clinton szintén kétszer látogatott ide. A rendszerváltás óta minden magyar miniszterelnök tett hivatalos látogatást Washingtonban (kivéve a rövid ideig ko rmányzó Boross Pétert), csakúgy, mint Göncz Árpád volt államfő. 1988ban is „sor került magyar miniszterelnöki látogatásra” – mondta továbbá Kovács László anélkül, hogy megemlítette volna Grósz Károly nevét. vissza
