Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-30
Szatmárnémetiben tartandó kongresszuson azáltal, ha - mint valószínű - alkalmat ad egy MedgyessyNastase miniszterelnöki találkozóra. Valójában belső viták f eszítik a vezetői által előszeretettel a Kárpátmedence legnagyobb magyar pártjának nevezett RMDSZt (Markó a közelmúltban 400 ezer tagról beszélt). Az egység fenntartásában persze sokat segített, hogy azzal mindenki tisztában volt: a parlamenti választáso kon egységesnek kell lenni, különben az 5 százalékos küszöb miatt a romániai országos hatalmi pozíciókból kiszorulnak a magyarok. Az utóbbi egy évben azonban mind több repedés mutatkozik az egységen, ennek legnyilvánvalóbb jele volt, hogy a szervezet tiszt eletbeli elnöke, Tőkés László Királyhágómelléki református püspök bíróságon beperelte saját szervezetét (HVG, 2002. október 18.). A püspök a múlt héten jogerősen vesztett ugyan - eredetileg február közepén lett volna a tárgyalás, ám az alperes RMDSZ kérés ére a kongresszus elé hozta előre a bíróság az ítélethozatalt , de a romániai politikai életet ismerők szerint más politikai konstellációban ugyanilyen könnyen meg is nyerhette volna a pert. A Markó fémjelezte csoporttal szemben álló Reform Tömörülés (RT ) platform - az RMDSZ "polgári oldala" - volt az, amely elindította a lavinát, nem értett ugyanis egyet a kongresszus összehívásával. Az RT szerint a szervezet már 1993 óta halogatja egy olyan választás megtartását, amely legitimitást kölcsönözne a vezetés nek. Érvelésük szerin t az RMDSZ elszabotálja azt az 1993 óta érvényben lévő határozatát, hogy általános és titkos választásokat kell tartani a romániai magyarok körében, amelynek révén újjáalakulna a szövetség miniparlamentje, a szövetségi képviselők tanácsa (szkt). A kongress zust pedig csak egy így legitimált szkt hívhatná össze - érveltek az RT politikusai. Ősszel azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a következő kongresszus egyik feladata lesz eltörölni az 1993as határozatot. Az RT, miután törekvéseinek kudarcát látta, úgy dönt ött, hogy nem vesz részt a kongresszuson. Ez persze nem jelenti azt, hogy tagjai közül nem lesznek ott: magát az RTt mint platformot ugyanis öt kongresszusi küldötti hely illeti meg, ám ha ezeket nem veszik is igénybe, azok a politikusaik, akiket területi szervezetek küldenek, vagy parlamenti képviselőségük okán hivatalból küldöttek, minden valószínűség szerint elmennek a hét végi gyűlésre. Már csak azért is, mert az őszi tanácskozáson gyakorlatilag két részre szakadt az RT: a vezetés nagyobbik része a kon gresszuson való részvétel mellett döntött, a tagok azonban leszavazták őket. Az elégedetlenkedők Székelyföldről kerülnek ki, s így az ottani magyarság képviselete lesz csonka. Ami hosszú távon megbosszulhatja magát: az RT székelyföldi erős emberei ugyanis komoly posztokat töltenek be a helyi önkormányzatokban, s e tisztségek elnyeréséhez sokuknak nincs szüksége az RMDSZ támogatására, sőt előfordult, hogy a szövetség hivatalos jelöltjével szemben nyertek. Márpedig egy RMDSZen kívüli, önkormányzati hatalmi struktúra kiépítése könnyen azzal járhat, hogy az országos politikában is megjelenik egy alternatív szervezet. A székelyföldiek azért állhatnak egy ilyen szerveződés hátterében, mert elemzők szerint problémáik jelentősen eltérnek attól, amit az RMDSZ törek szik megoldani. A szövetség által képviselt politika ugyanis főleg az erdélyi magyarság felét kitevő szórványvidékek számára kínál megoldásokat, míg a székelyföldieket nem nagyon hozza lázba, ha valahol sikerül biztosítani a nyelvhasználatot, vagy iskolát fenntartani. Ezek a magyar többségű Székelyföldön nem jelentenek problémát, ellenben azokra a főleg gazdasági gondokra, amelyek ott jellemzőek, nem tud a szövetség választ adni. Így szinte biztos, hogy a következő önkormányzati választáson sokan indulnak a z RMDSZes jelöltekkel szemben, s csak eredményüktől függ majd, hogy elérkezettnek találjáke az időt egy országos szervezet megalakítására. Az RT vezetői e probléma elkerülésére szorgalmazták az erdélyi magyarok körében az általános, közvetlen, titkos vá lasztásokat, de az alapszabály újrafogalmazását végző bizottság javaslataik nagy részét elutasította, s azok így nem is kerülnek a kongresszus elé. Az elégedetlenkedők nyomása azonban arra késztette a szövetség vezetését, hogy saját ötlettel álljon elő, ho gyan tudná legitimálni magát az erdélyi magyarok által. A vita azon folyik, milyen legyen az szkt összetétele, amely jelenleg különféle elveken delegált képviselőkből áll össze. Az RT javaslata szerint azok szavazhattak volna, akik magyarként feliratkozna k a választói névjegyzékre, s a választhatóság tekintetében sem állítottak volna korlátokat. A kongresszust
