Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-30
Az RMDSZ kongresszusának most egy olyan időszak ra kell kidolgoznia programot és stratégiát, amelynek végén - 2007ben - várható: Románia is csatlakozni tud az Európai Unióhoz. Markó Béla szerint az elkövetkező évek legfontosabb teendője éppen az lesz, hogy a magyar közösséget külön is felkészítsék az E Ucsatlakozásra, képessé tegyék arra, hogy ne vesztese, hanem nyertese legyen a csatlakozásnak. - Az Európai Unió olyan változásokat fog hozni az életünkben, amelyeket most még nem is tudunk igazán előre látni. Óriási feladatunk, hogy miközben ennek a közösségnek meg kell őriznie önmagát nyelvi, kulturális jellemzőivel, aközben alkalmasabbá kellene válnia az európai uniós beilleszkedésre, mint magának a román többségnek - mondta. Egy kisebbségi létbe kényszerített közösség mindig konzervatív, mert veszélyeztetve érzi nyelvét, kultúráját, hagyományait, nehéz helyzetekben a létét is. Ugyanakkor a romániai magyarság előnye az, hogy otthon van a magyar kultúrában és valamelyest a román kultúrában is, magának érezheti a magyar szemlélet, ugyanakkor a ro mán szemlélet is hatott rá. Ezáltal rugalmasabb és nyitottabb. Nagyobb esélye van arra, hogy gyorsabban beilleszkedjen Európába, átvegye az európai kritériumokat. - De ezt tudatosítani kell, programszerűen kellene erre készíteni a fiatal nemzedéket. A romániai magyarság lehetne a húzóereje Románia EUcsatlakozásának. Most nem vagyunk ilyen állapotban, de nem hiszem, hogy ez csak szólam lenne, nincs rá valós lehetőség - szögezte le. Markó Béla hangsúlyozta: a romániai magyarság számára végzetes lenne , ha Magyarország csatlakozna az Európai Unióhoz, Románia pedig hosszú távra kívül rekedne. Ugyanilyen hatással járna Magyarország és Románia nemzeti bezárkózása. - Ezért mondjuk, hogy Romániának is minél előbb be kell kerülnie az Európai Unióba. A mos t előre látható háromnégy éves különbség nem okozhat problémát, sőt lehetőséget adhat Magyarországnak arra, hogy gazdaságilag erősödvén visszahasson az erdélyi gazdasági mozgásokra is. Függetlenül attól, hogy a pillanatnyi kérdések miként oldódnak meg, sz ámunkra az egyetlen biztosnak látszó garancia az, ha mindkét ország bekerül az Európai Unióba. Ezzel gyakorlatilag megvalósul, amit a kilencvenes évek elején célul tűztünk ki, de nem igazán gondoltuk, hogy sikerül valóssággá tenni: a határok nem csupán lég iesüknek, hanem megszűnnek. BP0314 4 130 MTIb1125 A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács delegációja Budapesten kod: nemzetiség/BELP fk: HU ld: Budapest, 2003. január 29., szerda (MTI) - A múlt év szeptemberében megalakult vajdasági Magyar N emzeti Tanács delegációja elsősorban a bemutatkozás céljával látogatott el kedden és szerdán több budapesti minisztériumba, amelyek vezetőivel sikerült több konkrét tennivalóban megállapodniuk - közölte Józsa László, a szervezet elnöke szerdai fővárosi táj ékoztatóján. Utalt arra, hogy a tavaly februárban megszületett jugoszláv kisebbségi törvény alapján létrejött vajdasági Magyar Nemzeti Tanács a média, a kulturális, az oktatási és a nyelvhasználati ügyekben dönthet vagy vehet részt döntéshozatalban. Józsa László szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezetőivel folytatott megbeszélésen megállapították, hogy a Szerbiában megindult privatizációban a tőkeszegény vajdasági magyarság támogatás nélkül, önállóan nem tud részt venni. Az elnök beszámolója szerint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában egy kulturális együttműködési megállapodás előkészítéséről tárgyaltak, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium irányítói pedig kinyilvánították: nem látják akadályát annak, hogy a Magyaro rszágon indított programjaikba a vajdaságiak is bekapcsolódjanak. Józsa László közölte: segítőkészséget tapasztalt az Oktatási Minisztériumban is, ám megítélése szerinte először otthon, "házon belül" kell lefolytatniuk az ösztöndíjakkal, intézményépíté ssel és más tennivalókkal kapcsolatos szakmai vitákat, majd kialakult oktatáspolitikai elképzelésekkel jelentkezniük a budapesti szaktárcánál. BálintPataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a sajtótájékoztatón kijelentette: a jugoszlá viai kisebbségi törvény megalkotása és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács megalakulása példaként szolgálhat a Kárpátmedencében.
