Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-15
közéletben rangos helyet kivívnia, miközben a plurális, önszervező civil sokaság sorvad, hiszen neki még annyi mozgástér, figyelem és támogatás sem jut, mint kiemelt reprezentánsának. A 90es évek elején a kisebbségek törvénybe iktatott önkormányzatával üzent a szomszédoknak és Európának Magyarország . A kísérlet jobbára nem vált be. Nem hatott megtermékenyítőleg szomszédainkra. Az EUcsatlakozás küszöbén új helyzet van, Európa sem vette fel a kesztyűt. Félállami, félhatalmi karakterű (egyfajta tengeralattjáró repülőgépet modellező) kisebbségi önkormán yzat helyett talán a versenyhelyzet, a pártsemleges, civil közhasznúság megszilárdítása hozhat előrelépést. Abban egy civil körnek vagy olyan önkormányzata van, amilyet megengedhet magának, avagy olyan, amilyet eltűr és meg is érdemel. vissza A szerző ügyvéd, alkotmányjogász Státustámogatás nem csak igazolvánnyal? Elképzelhető, hogy a státustörvény módosítása után nem csak magyarigazolvány tulajdonosai igényelhetnek majd oktatásinevelési támogatást – értesült a Magyar Hírlap. Amennyiben ez bekövetkezik, a jogszabály egyik fő tétele dől meg, mely szerint a kedvezmények alapfeltétele az igazolvány megszerzése. A külügyi tárcánál már körvonalazódik a státustörvény módosításának újabb változata, noha a véglegesítés s mé g inkább a normaszöveg elkészítése még hátravan. Lapunk értesülései szerint a majdani tervezet arra a hét alapelvre épülhet, amelyet decemberi bukaresti látogatásán mutatott be Kovács László külügyminiszter. (Az alapelveket egyébként még tavaly megkapta Po zsony, Boross Jenő helyettes államtitkár pedig múlt héten Kijevbe és Belgrádba, tegnap pedig Zágrábba és Ljubljanába is elvitte.) Úgy tudjuk, a tervezetbe bekerült az azóta belpolitikai vitát kiváltó hetedik alapelv is, mely szerint EUtagállamok polgárai ra a jogszabály nem vonatkozik. Értesüléseink szerint a módosítási javaslat előkészítésénél jó eséllyel figyelembe veszik Rolf Ekeusnak, az EBESZ kisebbségi főbiztosának és Erik Jürgens ETjelentéstevőnek azon észrevételét is, mely szerint az oktatásineve lési támogatások megítélésénél nem alkalmazható etnikai diszkrimináció. A kifogások ugyanis ahhoz kapcsolódtak, hogy a támogatásokat kizárólag magyarigazolványtulajdonosok kérhetik. Ebben az esetben ugyanis amennyiben egy román, szlovák vagy bármely más n emzetiségű gyerek (vagy éppenséggel olyan magyar, aki nem szeretné kiváltani az igazolványt) magyarul tanul, neki ez nem járna, ami vele szemben hátrányos megkülönböztetést jelent. Értesüléseink szerint ezek után merült fel a gondolat, hogy a jogszabályban tegyék lehetővé a támogatások kérelmezését az e kategóriába tartozók számára is. Azt azonban egyelőre nehéz megjósolni, hányan élnének egy ilyen lehetőséggel, így szakértők szerint azt sem lehet előre kiszámolni, hogy mennyivel terhelné meg ez a változás a költségvetést. A megfigyelők mindenesetre állítják: nincs sok más nemzetiségű gyerek, akit magyar iskolába járatnának. Tóth Tamás külügyi szóvivő nem kívánta kommentálni értesüléseinket. vissza Nagy Iván Zsolt Növekvő fél elmek az EUtól Európai Unió A népszerű uniós mítoszok egyike szerint az euroszkepticizmus oka az, hogy Brüsszel távoli döntési központként él az emberek szemében, akik nehezen viselik el a mindennapjaikat gúzsba kötő uniós döntések sokaságát. A tagál lamokban mégis sokkal kevesebb euroszkeptikus él, mint a jelölt országokban. Belülről ezek szerint mégsem olyan ijesztő a kép.