Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-14
2. A törvény nem hoz létre politikai vagy közjogi kapcsolatot Magyarország és a szomszédos államokban élő magyarok között. 3. A szomszédos országok területén nyújtott támogatások rendszerének kialakítása az érintett állam elvi egyetértésével történik. 4. Az érintett országok területén a tanulók és a hallgatók után nyújtott oktatási támogatások pályázatok és intézmények útján vehetők igénybe. 5. A magyar igazolvány kizárólag a kulturális és nyelvi kötődést jelképezi és a kedvezményre való jogosultságot igazolja. 6. Nem magyar nemzetiségű hozzátartozó részére hozzátartozói igazolvány az érintett állam egyetértése hiányában nem állítható ki. 7. A törvény hatálya az Európai Unió tagállamainak állampolgáraira nem terj ed ki. vissza Az Új Szó a huzavonáról Jóllehet, a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi fórumán konszenzus alakult ki, áttörés mégsem történt. Pozsony hajthatatlan. Budapest pedig egyre bizonytalanabb. A kilátásba helyezett módosítást tovább módosítaná hét elv szerint, amelyekről a szlovák és a román külügyminisztérium értesült, a határon túli magyar pártok viszont állítólag még nem, holott ez a jogszabály leginkább bennünket, kisebbségben élő magyarokat érint — írta hétfői S tátuskomédia című kommentárjában a pozsonyi Új Szó. Ha a magyar diplomácia nem akar a szomszédos országokban vesszőfutásra kényszerülni, akkor végre egyértelművé kell tennie odahaza és külföldön: elvben a kedvezménytörvény összeegyeztethető az európai jog renddel, ám végérvényesen tisztázni kell, mely rendelkezései eurokonformok és melyek nem. A lap szerint tisztázni kell, milyen eszközökkel lehet az európai uniós keretek között is segíteni a határon túli magyar közösségek anyanyelvi oktatását, művelődését, szülőföldön maradását. vissza Burgenland kivétel volt Fideszvélemény szerint a kedvezménytörvény azért nem vonatkozik a Burgenlandban élő magyarokra, mert ezeken úgymond nem lépett át a határ, azaz őseik nem voltak soha M agyarország polgárai. A tény ezzel szemben az, hogy e terület egészen Trianonig a Magyar Királyság része volt, ahogy azt a fenti térképünkön látható magyar helynevek is sejtetik. Mint emlékezetes, a kedvezménytörvényt a korábban kormányzó koalíció eredeti leg érvényesíteni akarta volna Ausztria vonatkozásában is, ám e szándékától viszonylag hamar elállt. Ebben a főszerepet az Európai Unió játszotta. Az EU ugyanis — egyebek közt éves jelentéseiben — bírálta a törvényt, mégpedig egyebek közt azért, mert az ne mzetiségek szerint tesz megkülönböztetést román, szlovák, horvát, szerb, ukrán és szlovén polgárok között. Mindez akkor még csak annyiban tartozott Brüsszelre, hogy a törvényt meghozó Magyarország az EU tagja kívánt lenni. Természetesen sokkal nagyobb le tt volna az unió érintettsége — és tiltakozásának hangereje — , ha a kedvezménytörvényt egy EUtagállamra, azaz Ausztriára vonatkozólag próbálják érvényesíteni. És nyilvánvalóan maga Ausztria is igen erőteljesen tiltakozott volna. Erre azonban nem volt szük ség. Az Orbánkormány — anélkül, hogy Bécs erre kérte volna — saját kezdeményezésére kivette a burgenlandi magyarokat a készülő törvény hatálya alól. Ebben egyébként — az EU álláspontja mellett — az a tény is közrejátszott, hogy az ausztriai jövedelemszin t sokkal magasabb a magyarországinál, tehát egy esetleges anyagi segítség