Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-02
várható közvetlen kifiz etés csak negyede annak, amit az uniós termelők kapnak. Viszont több, mint amit a magyar gazdák az uniótól jelenleg kapnak. Most ugyanis nem kapnak semmit. Ez persze nem azt jelenti, hogy belenyugszunk a 25 százalékba, próbáljuk azt növelni. És van még egy szándékunk, amelynek megvalósulására nagyobb esélyt látok, a tízéves átmeneti idő rövidülése. Vagyis, hogy ne tíz év alatt zárkózzon fel a támogatás az uniós szintre. Ebben a kérdésben azonban az unió álláspontja nagyon merevnek tűnik. Az unió álláspon tja minden kérdésben nagyon merev, de a tárgyalások előtt mindenki ezt csinálja. Magyarország sem úgy ül le a tárgyalóasztalhoz, hogy előre kijelenti, bármibe kész beleegyezni, amit az unió kínál, és az unió sem mondja azt, hogy bármilyen kívánságot kész t eljesíteni. De amiről az unió most megállapodott, az a tizenötök javaslata, nem egy "eszi nem eszi, nem kap mást" típusú ultimátum. A soros elnök Dánia miniszterelnöke is azt mondta hétfőn, hogy kemény tárgyalásokra készülnek. Günter Verheugen bővítési b iztos mintha abba az irányba nyomná Magyarországot, hogy a mezőgazdasági téma helyett inkább az Európai Parlamentben járó képviselői helyek számát próbálja meg húszról huszonkettőre feltornázni. Két össze nem függő dolog összekapcsolásáról lenne szó, ami elfogadhatatlan. A huszonkét hely a lélekszámot tekintve jár Magyarországnak, ez nem alku kérdése. Az azonban igaz, hogy a mezőgazdasági támogatásoknál esetleg jelentkező hátrányt más, szintén a támogatással összefüggő kérdésekben ki lehetne egyenlíteni. P éldául ha nagyobb összeget kapunk vidékfejlesztésre, vagy ha kedvezőbb termelési kvótákban tudunk megállapodni. Van még egy nyitott fejezet, a versenypolitika, ahol a magyar kormány védi a multiknak adott adókedvezményeket. Sorban állnak önöknél a nemzet közi cégek lobbistái ebben a kérdésben? Rendszeresen találkozunk a nagy befektetőkkel, a Magyarországon jelenlévő multinacionális cégek vezetőivel. Bizonyos értelemben két tűz között vagyunk. Egyik oldalról az Európai Unióból és a tengerentúlról érkező na gyvállalatok igyekeznek arra ösztönözni bennünket, hogy hozzá ne nyúljunk adókedvezményeikhez, míg a másik oldalról a 15 uniós tagállam kormányai gyakorolnak nyomást ránk annak érdekében, hogy az adókedvezményeket számoljuk fel és csak az unióban szabályos mértékű adókedvezményeket adjuk. Például egyik oldalról a német kormány, a másik oldalról német cégek, a Siemens, az Audi a tárgyalópartner. Azt a megoldást keressük, ami az EU számára már elfogadható, és a Magyarországon milliárdot befektetők sem csomago lnak össze azonnal. Egyetért azzal, hogy a 20 vagy 22 európai parlamenti képviselő ne lehessen egyszerre az európai és a magyar parlamentnek is tagja? És gondolkodnak már azon, hogy egyéni vagy listás rendszerben rendezik meg 2004ben az európai választá sokat? Átmenetileg esetleg elképzelhető, hogy a magyar parlament tagjai közül is kikerülhessenek európai parlamenti képviselők, és majd csak 2006ban a magyar parlamenti választások során állítjuk őket választási kényszer elé. De ismerve az Európai Parlam ent munkarendjét, a kettő együtt majdhogynem elláthatatlan. Azt hiszem, hogy inkább a listás választást kell előnyben részesíteni, mert a képviselők ott Magyarországot és nem annak egyes körzeteit képviselik. A Foreign Affairs című amerikai folyóirat egy ik szerzője azt írja: ha a NATOban lenne kizárás, Magyarországot az Orbánkormány alatt már régen kizárták volna a szervezetből. Az új kormány alatt változott a helyzet? A folyóirat egy kemény cikket tett közzé egy jelentős amerikai kutatóintézet munkatá rsának tollából. A cikk egyébként nem lepett meg, mert hasonlókat az Orbánkormány négy éve alatt
