Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-14
Bárándy Péter igazságügyminiszter expozéjában eredményesnek minősít ette az eddigi pártközi egyeztetéseket, jelezve, hogy a konzultációknak csak az álláspontok közelítése, nem pedig a parlamenti vita kiváltása lehetett a célja. Ez pedig – mármint az álláspontok közelítése – szerinte sikerült. Majd hozzátette, hogy a népsza vazás tekintetében (miszerint azt a csatlakozási szerződés aláírása előtt kellene megtartani), illetve a kormány és a parlament viszonyát rendező kérdésekben határozott a kormány álláspontja. Utóbbi témában a kabinet fenntartja: az EU intézményeinek döntés hozatalában való részvételkor a kormány nem köteles a parlament esetről esetre kikért álláspontját képviselni. Az alkotmánymódosító javaslat csak azt rögzíti, hogy a kormány az Országgyűlés véleményének ismeretében vesz részt az EU döntéshozatalában. Bárán dy délutáni sajtótájékoztatóján megerősítette: e két kérdéskörben ragaszkodnak álláspontjukhoz. Ennek ellenére a politikus nem hiszi, hogy ezen elbukhat az alkotmány módosítása, mert „nem tud elképzelni ekkora felelőtlenséget az ellenzék részéről”. Márpedi g egyelőre úgy tűnik, mindkét kérdés igen fontos az ellenzéknek: a Fidesz ugyanis (mint az Salamon László és Szájer József felszólalásából egyaránt kiderült) ragaszkodik egyrészt a kormány fokozottabb parlamenti ellenőrzéséhez, másrészt ahhoz, hogy a népsz avazásra a szerződés végleges, aláírt változata ismeretében kerüljön sor. Ezzel kapcsolatban az SZDSZes SzentIványi István megjegyezte, hogy az Európai Parlament március végén – április elején szavaz a csatlakozási szerződésről, ami ezután már nem változha t. A népszavazásról szólva Szájer József azt mondta, bízik benne, hogy ebből senki sem csinál presztízskérdést. Általában megjegyezte, hogy a Fidesz kész a szükséges kompromisszumokra. A népszavazás időzítése és a kormány – parlament viszony rendezése mellet t az ország szuverenitásának kérdése váltotta ki a legkomolyabb vitát a parlamentben. A kormány előterjesztése ugyanis rögzíti: Magyarország egyes, alkotmányból eredő hatásköreinek gyakorlását átengedheti az EUnak, vagy azokat a többi tagállammal közösen gyakorolhatja. Az ellenzék kérte az „átengedheti” szó mellőzését, mondván, hogy ez súlyosan sérti az ország függetlenségét. Ahogy Szájer fogalmazott: ne akarjunk többet adni az EUnak, mint amennyit kér. Ez szerinte nemzeti büszkeség kérdése. Utalt arra, h ogy a tizenöt uniós tagállam közül tizenhárom nem ruház ilyen jogokat az EUra. Erről több kormánypárti felszólaló is úgy vélekedett: az unió több intézménye többségi döntéseket hoz, amelyekre és igenis szükséges bizonyos hatásköröket átengedni a közösségn ek. A hatáskörök kérdése az ellenzéket is megosztotta. Míg korábban Balsai István, az MDF azóta lemondott frakcióvezetője lényegében egyetértett a Fidesz álláspontjával, Dávid Ibolya pártelnök tegnap leszögezte, hogy a hatáskörök átengedése, a közösségi jo g elsőbbsége automatikus, „e nélkül nincs csatlakozás”. A négy parlamenti párt pénteken újra megkísérli, hogy az alkotmány módosításával kapcsolatos álláspontjait egyeztesse. Módosító indítványaikat november 20ig kell benyújtaniuk a parlamentnek, hogy a T . Ház december végéig megszavazhassa az összes képviselő kétharmadának támogatását igénylő javaslatot. vissza Románia: Prága után előre hozott választás? NSZ • 2002. november 14. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán A román kormánypárt Prága után előre hozott választások megtartását szorgalmazza. Az ellenzéki pártok nem támogatják az elképzelést. Az RMDSZ is úgy véli, nincsenek meggyőző ér vek az előre hozott választások elfogadására. Az előre hozott választások lehetőségéről néhány hónappal ezelőtt Adrian Nastase kormányfő beszélt először. Akkor Ion Iliescu államfő elvetette a gondolatot, amelyet indokolatlannak minősített. Azó ta azonban a kérdés újra és újra felmerült, s mára Iliescu sem ellenzi. A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (SZDP) szerint ha 2004 helyett 2003ban parlamenti választásokat tartanának, az új kormánynak lehetősége lenne a 2003 – 2007 időszakban az EU integ rációt megvalósítani, az EUnak pedig ebben az időszakban egyetlen állandó tárgyalópartnere lenne Bukarestben. Mint ismeretes, Románia uniós tagságát mind Brüsszelben, mind pedig Bukarestben 2007re teszik. Az ellenzéki pártok szerint az SZDP azért akarja a választásokat korábban megtartani, mert úgy véli, miután a prágai NATOcsúcson Romániát meghívják a szövetségbe, a jelenlegi kormánypárt a szavazatok többségét kapná. vissza EU: 2004. májusa lehet a csatlakozás reális dátu ma NSZ • 2002. november 14. • Szerző: Munkatársainktól
