Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-14
A göteborgi csúcstalálkozón meghatározott naptár szerint az EU bővítésének egyetlen időhatára van: a belépő tagországok részt vehessenek az Európai Parlament 2004 nyarán esedékes választásában – emlékeztetett brüsszeli tudósítónk kérdésére Günter Verheugen bővítési biztos szóvivője. JeanChristophe Filori hangsúlyozta, hogy az új tagok belépésének időpontja attól függ, hogy a mostani tizenötök, valamint az Európai Parlament mikorra fejezi be a c satlakozási szerződés törvényerőre emelésének folyamatát. Verheugen kedden utalt rá, hogy a bővítésre esetleg nem 2004 januárjában, hanem néhány hónappal később kerül sor. A megjegyzésre azonnal reagált a cseh és a lengyel sajtó, kiemelve, hogy néhány hóna pos késés nem jelentene tragédiát, sőt bizonyos fokig előnyös is lenne az új tagállamoknak, mert az első évben nem kellene még teljes tagdíjat fizetniük. A belépés pontos dátumát csak a csatlakozási szerződés fogja tartalmazni – mondta lapunkn ak Balázs Péter, a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetője. Brüsszelben úgy kalkulálnak, hogy az aláírástól legalább egy évre lesz szükség ahhoz, hogy a jelenlegi és az új tagállamok, valamint az Európai Parlament ratifikálja a csatlakoz ási szerződést. Ha tehát idén decemberben sikerül minden kérdésről megállapodni, és 2003. április 16án az Akropoliszon aláírjuk a csatlakozási szerződést, akkor reális az a forgatókönyv, hogy 2004 áprilisábanmájusában lehetünk az EU teljes jogú tagjai – fogalmazott az államtitkár. A magyar kormány számára továbbra is 2004. január elseje a cél, de néhány hónapos csúszás nem jelentene drámai változást: a lényeg, hogy az európai parlamenti választásokon, illetve a konventet követő kormányközi konferencián má r teljes jogú tagként vehessünk részt. Ami az anyagi „előnyöket” illeti, Balázs elismerte, hogy a későbbi belépés valamicskét javíthat az első év pénzügyi mérlegén, de bonyolíthatja a naptári évre szóló költségvetés vagy agrárrendtartás elkészítését. vissza Ki jön, ki nem a MÁÉRTra? Jelentős határon túli pártok támogatják a státusmódosítást NSZ • 2002. november 14. • Szerző: Hírösszefoglalónk Az előzetes állásfoglalásokból ítélve a határon túli jelentős magyar pártok összességében támogatják a Medgyessykormány elképzeléseit a státustörvény módosításával kapcsolatban. A tervezett változtatásokat az e hét végi magyar – magyar csúcson vitatják meg az érintettek. Józ sa László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke szerint a kedvezménytörvénnyel kapcsolatosan felvetődött budapesti módosítások „nem állítják feje tetejére a jogszabályt”, minimálisan szükséges változásokról van szó. A politikus Ágoston Andrással, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökével együtt részt vett a hétfői budapesti tanácskozáson, amelyen a kedvezménytörvény várható módosításáról volt szó a hét végén sorra kerülő Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) előtt. A Fidesz közelinek tekintett Ágoston András közölte: pártja már a kezdetektől azon az állásponton volt, hogy a délvidéki magyarság gondjainak megoldására a jugoszláv – magyar kettős állampolgárság bevezetése lenne a „jó és végleges” megoldás, különös tekintettel arra, hogy hamarosan „le ereszkedik a schengeni vasfüggöny” Magyarország és Jugoszlávia között. A szintén Fidesz közeli kisebbségi politikusnak tekintett Duray Miklós nem vesz részt a MÁÉRT tanácskozásán. Információinkat maga az érintett szlovákiai politikus erősítette meg, aki po zsonyi tudósítónknak elmondta, hogy nem jelölték pártjának négytagú küldöttségébe. Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártja parlamenti frakciójának elnöke lapunk megkeresésére elmondta, hogy az MKP támogatja a Medgyessykabinet módosító javaslatait. – A munk avállalási lehetőség tervezett eltörlése nálunk semmilyen gondot sem jelent, hiszen a felvidéki magyarok közül eddig mindössze negyvenketten éltek ezzel a lehetőséggel. A két ország közötti egyezmény értelmében viszont már kétezer szlovákiai polgár kaphat Magyarországon egyéves munkavállalási engedélyt. Bárdos szerint az oktatási támogatással kapcsolatos szlovák kifogásoknak úgy lehetne véget vetni, ha nem a magyar tannyelvű iskolákat látogató gyermekek vagy azok szülei lennének a címzettek, hanem az iskolá k vagy az ott működő szülői munkaközösségek. – Ez a megoldás teljes mértékben összhangban van a velencei bizottság ajánlásaival, s ezt a tényt remélhetően a szlovák kormány is elismeri – hangsúlyozta a magyar pártfrakció elnöke. Ami az RMDSZt illeti, a pá rt tegnap estig még nem jelölte ki a tanácskozáson részt vevő küldöttségét. Ennek élén várhatóan Markó Béla elnök áll majd. A romániai magyar párt már korábban jelezte: nem ellenzi a munkavállalási passzus törlését a státustörvényből, cserébe az oktatási t ámogatások tervezett kiterjesztéséért.
