Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-02
egyeztetések napirendjén. Ezektől már az európai integrációs nagy bizottság első ülésén visszalépett a Fidesz, amit a megegyezési szándék jelének tekintek . Ami a népszavazás időpontját illeti, a kormány demokráciafelfogásának az a megoldás felel meg, hogy még a csatlakozási szerződés aláírása előtt kérje ki a választópolgárok véleményét. Az aláírás pedig április közepén lesz Athénban. Nemrégiben találkoztam Franz Vranitzky volt osztrák kancellárral. Vele felidéztük a kilencvenes évek elejét. Ausztria az EUcsatlakozásához még az aláírási aktust megelőzően kérte ki a választók véleményét. Norvégia ezzel ellentétesen cselekedett. Ausztria kormánya megkapta a f elhatalmazást az aláírásra, a norvég kormány aláírását azonban a választók utólag nem szentesítették. Ez Norvégiának jelentős presztízsveszteséget okozott. Mi van akkor, ha megszavazzuk az EUtagságot, majd kiderül, hogy a csatlakozási szerződés még módo sul? Ez ki van zárva. A népszavazást akkor tartjuk meg, amikor az egyezmény már aláírásra kész. Nem gondolhatja senki komolyan, hogy utolsó éjszaka valaki változtatást kezdeményez a több ezer oldalas dokumentumon. És még egy dolog: mivel több ezer oldalró l van szó, nem hiszem, hogy a választók ezt el fogják olvasni. A népszavazáshoz ennek a szövegnek alapos ismerete nem szükséges. A népszavazáshoz az emberek életét, az ország jövőjét leginkább befolyásoló legfontosabb pontok ismerete szükséges. A lehetsé ges időpontok március 15étől májusig terjedtek. Ez most már kezd szűkülni, de semmiképpen nincs odáig sok idő. Indule nagyszabású kampány a kormány részéről, és melyek lesznek ennek a fő elemei? Igen, indul egy nagyszabású kampány, amely elsősorban tájé koztató és csak másodsorban meggyőző jellegű. Azt gondolom ugyanis, hogy maga a tájékoztatás kell hogy meggyőző legyen. Olyan objektív tájékoztatásra van szükség, amely sorba szedi az uniós csatlakozás előnyeit, de az azzal járó feladatokat, a teljesítendő követelményeket és az esetleges nehézségeket is. Az osztrák példa azt is mutatja, hogy a népszavazás után is folytatni kell a felvilágosító munkát. Ausztriában ugyanis a referendum után leálltak, és a nem várt negatív hatások miatt a csatlakozás után pár hónappal kiábrándulás következett be. Mely társadalmi csoportok lesznek a csatlakozás haszonélvezői, és kiket fog leginkább hátrányosan érinteni? A legnagyobb nyertesei a fiatal, magasan képzett, idegen nyelveket beszélő emberek lesznek. Ők azok, akik a felgyorsuló gazdasági fejlődés előnyeit leginkább élvezni fogják, ők tudnak leginkább élni a külföldi munkavállalási lehetőséggel. Kevésbé lesz kedvező a csatlakozás az idősebb, alacsony iskolázottságú, idegen nyelveket nem beszélő munkavállalóknak. De saját korábbi helyzetükhöz képest az ő kör ülményeik is javulni fognak. Csakúgy mint a nyugdíjasoké, hiszen a bérek az EUcsatlakozással növekedni fognak, és ez magával hozza a nyugdíjak növekedését is. Bár a csatlakozási tárgyalásokon még nincs lezárva a mezőgazdasági támogatások ügye, egyértelm ű, hogy a magyar gazdák a csatlakozás utáni időszakban versenyhátrányba kerülnek. Lehetséges az, hogy a mezőgazdaságból élők ezért 2003ban vagy 2004ben költségvetési szempontból kiemelt célcsoport lesznek, úgy mint a száznapos programban a pedagógusok va gy az egészségügyiek. Lehet hogy a magyar költségvetés fogja ellensúlyozni a magyar gazdák nehezülő helyzetét? A kormány második száznapos programja a költségvetési támogatáson túl hatvanmilliárd forintot irányzott elő a gazdák támogatására. Ebből negyven ötmilliárd forintot az adósságcsapdából való kikerülésre, tizenötmilliárdot a természeti károk kompenzálására. Tehát nem lehet azt mondani, hogy a Medgyessykormány eddig nem figyelt a mezőgazdasági termelőkre. Igaz, hogy az uniótól
