Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-13
A Fidesz továbbra is fenntartja: erősebb parlamenti kontrollra van szükség. Áder kitért arra is, hogy a Fidesz javasolja, külön, kétharmados támogatást igénylő törvényben szabályozzák a népszavazás vitás kérdéseit. Ékes József (M DF) újságírókkal közölte, hogy fenntartják: az ügydöntő népszavazásra a csatlakozási szerződés aláírása után kerüljön sor, s azt a köztársasági elnök írja ki. A tegnapi, a tartalmat illetően eredménytelennek mondható tárgyalás után kevéssé valószínű, hogy egységes, az összes párt támogatását bíró javaslatot tárgyalhat a parlament. Ez esetben csak a módosító indítványok kölcsönös megszavazása vezethet a remélt konszenzushoz. Azaz majd két hét múlva, az ezekről szóló szavazáskor lehet megtudni, lesze módosít ott alkotmány vagy sem. vissza A Középeurópai Kezdeményezés csúcstalálkozója 2002. november 13. 6:42 MTI 2002. november 1315én Macedóniában a Középeurópai Kezdeményezés országai tizenh armadik alkalommal tartanak csúcstalálkozót. A tanácskozáson a 17 tagország miniszterelnökei és külügyminiszterei találkoznak, valamint gazdasági fórumon vitatják meg a tagországok eredményeit és tapasztalatait. A Középeurópai Kezdeményezés (KE K) a térség országai közötti kapcsolatok nem intézményesített együttmûködési kerete. A 17 tagországban ugyanis 250 millió ember él, az együttes GDP 1.800 milliárd dollárt tesz ki. A tagországok exportja összesen 520 milliárd dollár, importja 570 milliárd d ollár. Az együttmûködés folyamatosságát az adott évben elnöki funkciót ellátó ország, 2002ben Macedónia biztosítja. A kormányfõk évente egy alkalommal tanácskoznak, külügyminiszteri találkozókat félévenként tartanak. A DunaAdria földrajzi vonal mentén fekvõ országok közösségének megteremtését az 1978ban életre hívott AlpokAdria együttmûködés ihlette. Olasz kezdeményezésre Ausztria, Jugoszlávia, Olaszország és Magyarország külügyminiszterei 1989. november 1112én Budapesten megállapodtak abban, hogy a jószomszédi kapcsolatok erõsítésével, a nemzeti kisebbségek híd szerepére támaszkodva, a kulturális és történelmi hagyományokat szem elõtt tartva fejlesztik az együttmûködést. A közösséghez 1990. május 28án csatlakozott Csehszlovákia. Az elsõ csúcstalá lkozót 1990. július 31augusztus 1jén tartották Velencében. Itt és ekkor honosodott meg a göröglatin eredetûpentagonalis (ötszögletû) olasz megfelelõje, a Pentagonale név használata. A tagság feltételévé tették, hogy a csatlakozó országban szabadon válas ztott parlament gyakorolja a törvényhozó hatalmat, biztosítsák az emberi jogokat, és ismerjék el a nemzeti kisebbségek jogait. A tömörülés földrajzilag zárt, de rugalmasan viszonyul a más országokkal folytatandó együttmûködéshez. 1991. július 2627én, a D ubrovnikban tartott második csúcsértekezleten lett Lengyelország hatodik, teljes jogú tag, a Pentagonale elnevezés pedig Hexagonaléra változott. A tömörülés jelenlegi nevét - Középeurópai Kezdeményezés - 1992ben vette fel, abban az évben, amikor a Milo sevicsrezsim háborús politikája miatt Jugoszlávia tagságát felfüggesztették, míg az ország felbomlását követõen a volt jugoszláv tagköztársaságok közül BoszniaHercegovina, Horvátország és Szlovénia is csatlakozott a KeKhez. 1993ban Csehszlovákia szétvá lásával és Macedónia csatlakozásával a KeK létszáma újból bõvült. 1996ban hat újabb ország (Albánia, Bulgária, Fehéroroszország, Moldova, Románia, Ukrajna) lett a tömörülés tagja, 2000ben pedig , a budapesti csúcstalálkozón a politikai változásoknak kösz önhetõen Jugoszlávia ismét csatlakozott. Így a kezdeményezés tagjainak száma jelenleg 17. A KeK többek között támogatja a térség országait a piacgazdaságra való áttérésben, támogatja a regionális infrastruktúra fejlesztését, amit több országra kiterjedõ gazdasági projektekkel segít elõ. Ezek megvalósításához a tagállamokon kívül sok esetben az Európai Unió, illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által finanszírozott programok is hozzájárulnak. A KeK
