Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-12
Azt gondolom, még van esély a romániai magyar felsőoktatási rendszer reformjának megvalósítására. Ehhez azonban elengedhetetlennek látszik a zavaros és áttekinthetetlen szempontok és szerveződési formák átvilágítása, a visszatérés az eredeti oktatási/nevelési kérdéskörhöz és a fejles ztés kihívásaihoz. Elsőként az "alapítványi magánegyetem és/vagy állami egyetem" státuszt érdemes szemügyre venni. A kérdés roppant fontos abból a szempontból, hogy alapvető tartalmi és működésbeli opciókat, oktatási felelősségeket implikál. a) Valóban "m agánegyetemről", azaz független és magánfinanszírozású intézményről van szó, vagy pedig "bújtatott állami", azaz a magyar állam által létrehozott és finanszírozott egyetemről beszélhetünk, amit ráadásul egyházak védnöksége alá helyeztek? Ezzel kapcsolatban Tonk Sándor később kinevezett rektor "programadó cikkében" azt írja: "A Sapientia Alapítvány fő célkitűzése az egyházi hátterű erdélyi magyar alapítványi magánegyetem létrehozása. Ez az alapítók és az alapítványt támogató magyar kormány szándéka" (Tonk, 2 000). Egyetemalapításkor pedig a létrehozó kuratórium oszlopos tagja Csiha Kálmán püspök nyilatkozza: "Nyilván fenntartjuk az egyház felügyeleti és ellenőrzési jogát" (Krónika, 2000. január 14.). A lehetséges válaszokhoz több forrásból is ismertek adalékok . Igyekszem összefoglalni azokat az információkat, amelyeket - kívülállóként - elértem/elérhettem ezekkel kapcsolatban. Hibrid intézmény, azaz egyes vonatkozásokban (a "romániai törvénykezésben") magánegyetem. Abból a szempontból, hogy a román államtól (pé nzügyileg) független, nem vár el (nem pályázik) és nem is kap semmilyen állami támogatást: "romániai magyar intézmény". Az utóbbi id őben feladni látszik ilyen jellegű függetlenségét, hiszen a rektor többször hangoztatta: elvárják a román költségvetési támogatást is. Aztán értelmezhetetlen a jogi függetlenség, hiszen akkreditálni csak ebben a keretben, az itteni jogszabályok alapján leh et(ne) a magánintézményt is. Másodszor: mégiscsak "állami/költségvetési", hiszen a magyar költségvetés által juttatott pénzekből hozták létre és finanszírozzák, bár - elvben - más magánszemélyek, intézmények, tandíjak, pályázatok stb. támogatását is élvez( het)né. Harmadszor: egyházi, azaz az egyházak szavatolják (a kuratóriumon keresztül) a pénzfelhasználás korrektségét. Ugyanakkor "keresztyén szellemű" cenzúrát is folytatni kívánnak: "Azt akarjuk, hogy vallásos szellemű egyetem lenne (kiemelés tőlem - M. N . L.), és magától értetődően semmiképpen nem kívánjuk azt, hogy az intézmény esetleg ateista színezetet kapjon [sic!]" - nyilatkozza Csiha püspök a már jelzett helyen. b) Mennyiben, illetve hogyan biztosítható az egyetemi autonómia ebben a hibrid környezet ben? A választ megelőzően választ kellene kapnunk arra, hogy egyáltalán ki(k) és ki(k)nek a nevében gyakorolják/gyakorolnák az egyetemi "autonómiát"? Fogas kérdés, hiszen a jelenlegi intézményi forma roppant "sajátos", hallatlan mértékben eltér az eddig is mert formáktól. Az egyetem autonómiáját - minden általunk ismert esetben - az intézmény választott testületei, mindenekelőtt a szenátus vagy a régenstanács gyakorolja. Esetünkben sem az új egyetem saját akadémiai köréből és diákjaiból választott szenátusr ól, sem pedig akadémiai legitimitású közösségről nem beszélhetünk. Ezért egyelőre az intézmény létrehozására hivatott alapítvány kinevezett kurátorai "vezetik" az intézményt, akiknek legitimitása - korporatív elven delegálták őket - sokféle (túlnyomórészt egyházi és politikai), de mindenesetre az akadémiai életen kívüli eredetű. Következésképpen - a jelenlegi formájában - egyetemi autonómia nem biztosítható az új EMTE számára, csupán egyházi és/vagy politikai alapú legitimálás áll mögötte. Ha elfogadjuk, ho gy autonóm működés lehetősége nélkül egyetem még formálisan sem működtethető, akkor el kell fogadnunk, hogy a jelenlegi intézmény (kezdeményezés) még nem egyetem. Kísérletek arra, hogy az akadémiai életből tanárokat kooptáljanak, folyamatosan történtek (je llemző, hogy sokan kettős kötődésűek a magánegyetemen tanítók közül, maga a rektor is megtartotta "biztos/nyugdíjas" állását a BBTE teológia karán), de ez sem tisztázza, inkább bonyolítja a helyzetet. Mint a rektor többször kifejtette, versenyt, kompetíció t szeretne az állami szférával, miközben ő maga - akárcsak munkatársainak nagy része - alkalmazottja a "vetélytársnak" is! Egy új (romániai) egyetem autonómiáját és működésének legitimitását - jogi értelemben - az országos (állami) akkreditációs eljárás so rán szerzi meg. Valójában az akkreditációs dokumentum teszi lehetővé, hogy diplomát állítson ki, hogy felelősséget vállalhasson a diákközösséggel (szülők közösségével, társadalommal stb.) szemben arra, hogy a tanulmányok befejeztével a diákok diplomát szer eznek, ami sajátos és általánosan elfogadott társadalmi státuszt igazol számukra. Esetünkben hiányzik az autonómia jogi keretét biztosító akkreditáció is. Legfeljebb - mint vezetői állítják - "bizonyos karok és szakok" ideiglenes működési engedélyével rend elkezik az EMTE. Valójában tehát az EMTE jelenlegi formájában megkerüli mind a magyarországi, mind a romániai akkreditációs rendszert, félő, hogy az exlex állapot még hosszú ideig eltart, és a diplomák kérdése függőben marad. c) A még gyakorlatibb kérdések : milyen jellegű képzést kíván folytatni az egyetem, milyen szakokat/karokat fognak kifejleszteni? Emlékeztetőül: az egyetemet a Sapientia Alapítvány hozta létre. A 2000. április 14i Nyilatkozat szerint az új magánegyetem többek között "a képzési kínálatb an olyan területekre kíván koncentrálni, amelyeken magyar nyelven jelenleg nem folyik oktatás [...], amelyek kiemelkedően fontosak az identitás megőrzésében". Kezdjük talán a második célkitűzéssel: az identitás megőrzésében sok szak szerepet kaphat. Kérdés , hogy a csíkszeredai mezőgazdaság- és vidékfejlesztési szak (amely mellesleg a bukaresti egyetem közgazdaság karához kapcsolódik, ahol ugye nincs magyar nyelvű oktatás), az angolromán vagy a marosvásárhelyi mechatronika a legfontosabbe ilyen szempontból ? Megjegyzendő, hogy az első félév után a közgazdaságividékfejlesztési szak szociológiává minősült át, pusztán formai megszorításokat követve. Mennyiben érvényes még az első célkitűzés, miután több olyan szakot is
