Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-04
10 A túlélni, megmaradni és gyarapodni szándékozó erdélyi magyarságnak aligha marad más útja, mint minden kockázatával együtt kipróbálni a kipróbálatlan, másik utat Romániában a magyar kisebbség jogai biztosítva vannak, politikai képviselete legfelsőbb szinten megvalósult, a hangulat békés és kiegyensúlyozott: egyszóval Romániában példamutatóan "megoldották a nemzetiségi kérdés t". Így látta ezt Clinton elnök is néhány éve, és ezt tükrözi bármely romániai politikai alakulat nyilatkozata, pártállástól, színezettől és nemzetiségtől függetlenül. Az RMDSZ csúcs- és középvezetése ha nem is oroszlán, de legalább hiénarészt kap a romá n hatalom kényelmi pozícióiból és pénzforrásaiból - a felmerülő problémák, a politikai látszattorzsalkodások napokon belül látszatmegoldást kapnak. Romániában jó magyarnak lenni, Romániában a visszafogottság bátorsága jelenleg a vezető ars poetica - Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint. Mindemellett Romániában a magyarság létszáma az elmúlt tíz év alatt kétszázezer lélekkel csökkent. Ez békeidőben példátlan veszteség. Az egyházi és közösségi javak a gyakorlatban visszaadatlanok, jogi hercehurcával és hivata li packázásokkal akadályozva meg a látszatvisszajuttatások érvénybelépését is. Csíkszeredában ortodox püspökség létesült, amelyre kormányrendeletek útján a közösség tucatnyi értékes ingatlanját testálták, s amely jelenleg egymásután vásárolja fel a város főutcájának épületeit. A régió elrománosításának szálláscsinálójaként ismert ortodox egyház ingatlanajándékainak java részét éppen az a kormány adta, amelynek az RMDSZ is tagja volt. Székelyföldszerte, Marosfőtől Gyimesfelsőlokig épülnek az ortodox kolost orok az - egyelőre - nem létező híveknek. A katonai létesítmények, kaszárnyák létszáma az elmúlt tíz évben megsokszorozódott. Több ezer hivatásos katonatiszt, altiszt települt be a székelyföldi városokba, feleségestül, gyerekestül, iskolástól, tanítóstul, a jól ismert recept szerint hígítva az etnikai arányokat. Idén, 2002ben 30 százalékkal kevesebb első osztályos gyerek jelentkezett magyar iskolába, mint egy évvel ezelőtt. Az RMDSZ vezetősége a román sajtóval karöltve fokozatosan diszkreditálta és diabol izálta a magyar nemzeti eszme, illetve a jobboldal alakjait: saját, tiszteletbeli elnökét: Tőkés Lászlót, Király Károlyt, Katona Ádámot, de ugyanígy a magyarországi jobboldal vezéralakjait, beleértve Orbán Viktort is. A romániai magyar sajtó jelenleg olyan nyira egyszínű baloldali értékrendet mutat, amelynek talán csak Magyarországon van párja. Az RMDSZ véleményformáló publicistái és politológusai előszeretettel hangoztatják: kormányzati és parlamentáris szerepvállalás révén sikerült lebontani a románok és a magyarok közötti "érzelmi gátat", a román nacionalizmus visszaszorult, és az RMDSZ sikeres politikai és kormányzati szerepvállalása afféle "jégtörőként" szélesíti a románmagyar együttélés békés pászmáját. Ugyanakkor a valóság azt mutatja, hogy a retorik ájában és politikai cselekvéseiben egyaránt szélsőséges, fasisztoid román pártalakulat, a NagyRománia Párt az ország második legnagyobb pártjává nőtte ki magát. Kolozsvárott sötétedés után közveszélyes magyarul beszélni, és a vegyes lakosságú területeken hetente mázolják át a kétnyelvű táblákat a román trikolór színeire. A részeredmények és látszateredmények hosszas taglalása és vitatása, a hétköznapi, életbevágó kisebbségi gondok relativizálása, virtuális magaslatokba emelése jól bevált taktikája az RMDS Zvezetőségnek és a hozzá hű, klientúraszerűen kapcsolódó sajtónak. Azt a látszatot keltik, mintha a háttérben valami nagyobb titok lappangana, amelyet a közember nem ismerhet, ám az RMDSZ választott és kinevezett tisztségviselői ennek tudatában kötnék meg állandó kompromisszumaikat Az igazságok és féligazságok folyamatos egybemosása, a félre- és mellébeszélés paravánként szolgál a leplezetlen behódolásra és az RMDSZen belül is burjánzó korrupcióra. Aligha várható el hiteles és érdemleges politikai érdekké pviselet olyan RMDSZcsúcsvezetőtől (Verestóy Attiláról van szó), akinek több mint gyanús pénzügyeiről a román sajtó is több ízben próbálta - többkevesebb sikerrel - lerántani a leplet, hogy aztán felsőbb nyomásra ejtsék az oknyomozó riportokat, és aki sa ját nyilatkozata szerint nem tart igényt a magyarigazolványra. A kezdetben meghirdetett érdekképviselet helyett ma az RMDSZnek a román hatalomban mindenáron (!) való részvétel a célja. A metamorfózis természetrajzát a szintén diabolizált és a romániai ma gyar politikai életben lejáratott Szőcs Géza egy kitűnő írásában (Az RMDSZ faszadizmusáról hét tételben) már évekkel ezelőtt rögzítette - vajmi kevés eredménnyel. Írásának lényege: az RMDSZ nyilvános szereplése, politikai szerepvállalása kimerül a "faszadi zmus", magyarosabban: kirakatpolitika szintjén, emögött az állami anyagi források és intézményesített korrupció hálózataiban való részesedés a cél. Borbély Zsolt Attila, a Reform Tömörülés egyik alelnöke, egyben jó tollú publicista, igen találóan az értéke ktől az érdekekig való eltolódásként határozta meg a folyamatot. Ennek neve a román politikai életben és az RMDSZ szóhasználatában: kompromisszumkeresés. Eredményeit tekintve azonban mindössze kollaboráns és szervilis magatartásról van szó. Az erdélyi mag yar politikai folklór igen szakszerűen és frappánsan jellemzi az RMDSZ politikai vezetőségének árulását: az RMDSZ mára nem a
