Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-04
9 történelmi városban Anatolij Kinakh ukrán kormányfőn kívül ellenzéki vezetőkkel is találkozni fog. Leszek Miller programjának legvitatot tabb része mégis egy lengyel katonai temetőbeli koszorúzás lehet. A városi tanács ugyanis megtiltotta, hogy a fejfákra a "hősök” szót írják, az ukránok ugyanis a lengyel katonákra mint megszállókra tekintettek. Amerikai és brit szakértők személyesen fogna k a jövő héten az állítólag Iraknak eladott Kolcsuha radarberendezések ügyének utánajárni. Elizabeth Jones, az amerikai külügyminisztérium államtitkárhelyettese és Viktor Medvedcsuk, az ukrán elnöki hivatal vezetője erről Kijevben állapodott meg, de előző leg Jones tárgyalt Leonyid Kucsma elnökkel és Volodimir Skidcsenko védelmi miniszterrel is. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője a múlt héten jelentette be, hogy hitelesnek ismerik el az Egyesült Államokban politikai menedékjogot kapott Mikola Melnics enko volt kormányőr hangfelvételeit, amelyek egyike szerint Leonyid Kucsma elnök két éve jóváhagyta a lopakodó repülőgépek felismerésére is alkalmas négy Kolcsuha radar Irak részére történő eladását. A felvételen Kucsma személyesen ad utasítást a vásárlás ra egy nagy exportimport cég vezetőjének. Kijev ismételten cáfolta, hogy megsértette volna az ENSZembargót, és közölte: ennek bebizonyítására kész a szakértői vizsgálatra. Miközben ukrán források elismerik, hogy az elnök beszélgethetett a felvételen a cé gvezetővel, Kucsma váltig állítja, hogy a felvételt manipulálták. Mindenesetre Ukrajna hétfőn menesztette Jurij Orsanszkit az iraki tiszteletebeli konzuli posztról. Az USA ugyanis azt gyanítja, hogy szerepet játszhatott a fegyvereladásban. A Kolcsuha légv édelmi radarok esetleges iraki eladásával kapcsolatos botrány több kedvezőtlen következménnyel is járhat, így akadályozhatja a haderőreform finanszírozását – sajnálkozott Anatolij Hrincenko, a Razumkov Ukrán Gazdasági és Politikai Kutatóintézet elnöke. Az üzletnek azonban jót tett az ügy, az MTI legalábbis szakértőkre hivatkozva arról számolt be, hogy nagyon megnőtt az érdeklődés a radarok iránt. vissza A reform a tét Boszniában - Egyre kevesebb helyreállítási segély érkezik a vegyes lakosságú országba Világgazdaság 2002. október 4. Nagy tétje van a Boszniában e hét szombaton sorra kerülő választásoknak: a két évvel ezelőtt megkezdett gazdasági reformok folytatása vagy a nacionalista erők újbóli hatalomra jutása. A jugoszláv ut ódállamnak erős és hozzáértő vezetésre van szüksége, hiszen a háborús károk helyreállítását célzó nyugati segélyek egyre gyérebben csörgedeznek. A vegyes lakosságú országban 2000 őszén hatalomra jutott, többnemzetiségű kormány lassú, de a lakosság számára sok esetben így is fájdalmas reformokat indított el. Erőfeszítéseinek köszönhetően folyamatos a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetése, az 1998ban bevezetett, 1:1,96 arányban az euróhoz igazított konvertibilis bosnyák márka értékállóságát pedig v alutatanács biztosítja. Bár a Nemzetközi Valutaalap is elismeri, hogy a szarajevói kormányzat megtesz minden tőle telhetőt, a balkáni ország – Moldova mögött – továbbra is Európa második legszegényebb államának számít. A munkanélküliség 40 százalékos, az átlagfizetés 200 dollár körül van, az ipari termelés pedig a háború előtti felét sem éri el. A gazdasági növekedés az utóbbi két évben hat százalék körüli szintre esett vissza a háborút követően a segélyeknek köszönhetően elért 20 százalékos eredmények utá n. A külföldi tőke gyéren áramlik az országba; a privatizációt a bonyolult bürokrácia, a magas adók és a sok esetben tisztázatlan tulajdoni viszonyok hátráltatják. Sok bonyodalomért egyébként a háborút lezáró 1995ös daytoni békeszerződésben kijelölt poli tikai berendezkedés a felelős, hiszen az abban létrehozott szerb, illetve bosnyák – horvát országrész külön jogkörei megnehezítik a szarajevói központi hatalom terveinek megvalósulását. A háromfős központi elnökség, továbbá a szarajevói parlament és kormány a külügyeket, a nemzetközi kereskedelempolitikát, az európai integrációs és emberi jogi ügyeket kezeli, a többi jogkör a Bosznia területét 51:49 arányban uraló bosnyák – horvát, illetve szerb országrész kormányait és parlamentjeit illeti – emlékeztet a Reute rs. Szombaton mind a bosnyák – horvát, mind a szerb, mind pedig a központi parlament képviselőire és az összesen tíz kanton regionális gyűléseinek tagjaira szavazni fognak a választópolgárok, ezenkívül döntenek a központi elnökség három tagjáról és a szerb országrész elnökéről is. vissza Érdek, képviselet Heti Válasz 2002. október 4. Szerző: György Attila
