Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-28
Ezeknek a bírálatoknak nem látom alapját. Először is rögzíteni kell, mik a tények, és hogy én hogyan értelmezem a tényeket. Ezt az 1,2 milliárdot valóban a negyedéves oktatási támogatási igények kielégítésére küldték az IKAba. Arra gondoltak, hogy o lyan gyors ütemben halad majd a magyarigazolványok kiváltása és az oktatásinevelési támogatás pályázatainak ügye, hogy három hónap alatt elfogy az 1,2 milliárd, és a törvénnyel összhangban további összegeket bocsátanak az IKA rendelkezésére. Ez ugyanis eg y törvény. A kormánynak és a parlamentnek pedig az a dolga, hogy gondoskodjék a végrehajtásáról és anyagi biztosításáról. Ehelyett mi történt? A magyarigazolványok feldolgozása és kiállítása sokkal lassúbbnak bizonyult, a pénz pedig nagyon lassan kezdett f ogyni. A Felvidéken semmi sem történt ezen a téren, semmilyen igény nem keletkezett. Egyszerűen azért, mert az volt a felfogása a kormánynak és a felvidéki magyarság érintett szervezeteinek, hogy egyelőre hagyjuk nyugodni ezt a kérdést. Tavasszal ebből a k érdésből különböző szlovákiai politikai erők ügyet csináltak. Mindenki azt gondolta, jobb lesz ezt egy kicsit fektetni. Legalább a magyarországi választásokig. Fektették is. És Önök? Mi a választások után elindítottunk egy olyan folyamatot, amelynek az l ett volna az eredménye, hogy az a bizonyos lebonyolítási szerződés, amely megköttetett minden országgal, valósuljon meg Szlovákiával is. Úgy gondoltuk, hogy nem szabad időt veszítenünk, helyzetbe kell hozni magunkat. Mi a beiratkozási programot szerettük v olna azzal a munícióval megerősíteni, amelyet ez az oktatásinevelési támogatás jelent. Érveink sokasága mellett azt is el tudjuk mondani a szülőknek, hogy a magyar iskolába járó gyerekek hároméves koruktól kezdve egészen 18 éves korig ezt az ösztöndíjtám ogatást minden évben igényelhetik és meg is kaphatják. Annyi történt, hogy a magyarországi választások után elkezdtük népszerűsíteni ezt a támogatást. Meg is indult a pályázás. Mára körülbelül 180 pályázat futott be, ezek egy jelentős része olyan, hogy ki is lehetne fizetni a pénzt. Megállapodtunk egy bankkal, azt gondoltuk, hogy a pénzeket Magyarországon kellene felvenniük a pályázóknak. Csak azon múlott a dolog, hogy legyen egy lebonyolítási megállapodás. Mi ezt hónapok óta próbáltuk létrehozni. Szlovákiá ban azonban nem sikerült elérni, hogy a szülői szövetség a célalapokkal együtt segítsen ennek a lebonyolításában. Ez az aláírás a mai napig nem született meg. Ezt azok a szülők bánják, akiknek érvényes ösztöndíjpályázatuk van. Említette, hogy népszerűsíte ni kezdték a pályázati lehetőséget. Mikor került föl a www.ika.hu honlapra a támogatási pályázat szövege? Ez májusban történt. Jól értem, hogy ez alatt az öt hónap alatt összesen 180 pályázat érkezett? Igen. Nekem ez kevésnek tűnik. Ebben közrejátszik az is, hogy tudomásom szerint még ellenpropaganda is folyt annak érdekében, hogy a szülők ne pályázzanak. Meg nyilván e bizonytalan helyzet miatt nem mindenhol volt határozott kezdeményező akció a célalapok részéről sem. Voltak olyan információink is, hog y sokan ellenérveket hangoztattak. Mindez oda vezetett, hogy nem vált tömegessé ez a pályázás. Az is nyilvánvaló, hogy az emberek bizalmatlanok. El tudom képzelni, hogy egész más lenne a helyzet, amint arról lehetne olvasni az újságban, hogy az első húsz e mber átvette az ösztöndíjat. Összehasonlításképpen, a sokkal kisebb lélekszámú Kárpátaljáról hét – nyolcezer ilyen pályázat futott be. Kik folytatták az Ön által említett ellenpropagandát? Ezek ugyanis súlyos vádak... Erről inkább ne beszéljük. Az a fontos , hogy előbbre lépjünk ebben az ügyben. Most hagytunk jóvá 61 millió forintot az erdélyi szülők ösztöndíjpályázataira, szeretnénk, ha a szlovákiai szülők is megkaphatnák pénzüket. Jó, máshogy teszem föl a kérdést, talán közelebb jutunk az igazsághoz. Miér t lenne valakinek is érdeke, hogy meghiúsítsa vagy késleltesse ezt a folyamatot? Talán személyes, számító érdekek játszhatnak közre? Azt talán elmondhatom, hogy a lebonyolítói struktúra kérdése presztízsről és adott esetben anyagi érdekekről is szól. Nem csoda tehát, ha nem olyan könnyen jönnek létre az egyezségek. Ön szerint most kinek kell lépnie? Azt várjuk, hogy a szlovákiai szülők szövetsége a célalapokkal együttműködve egy szerződést készítsen elő, vagy írják alá az általunk elkészített javaslatot. Ezt az IKA is azonnal alá tudja írni. Lehet, hogy ezek a szervezetek a szlovák és a magyar kormány egyezségére, egy az Orbán – Nastase paktumhoz hasonló megállapodásra várnak.
