Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-28
racionális és érzelmi hatást tartalmazó programokkal szólítjuk meg a szülőket, az iskolákat népszerűsítő kiadványokkal, ajándékokkal, képeslapokkal, tanszercsomaggal kedveskedünk, majd felajánlunk egy szerény anyagi támogatást is a legjobban rászoruló diákoknak. Az elmúlt három évben a magyarlakta járásokban növekedett a magyar iskolákba beíratott tanulók aránya, az összes tanuló számához képest. Az abszolút szám nem feltétlenül nőtt, mert az a mindenkori demográfiai helyzet függvénye. Ezeknek a célalapoknak, az óvodáknak, az iskoláknak nagy hála és köszönet jár. További pozitív fejlemény, hogy elindult és eléggé előrehaladt a Magyar Ház program. A Magyar Házak számára 13 magyarlakta városban vettünk vagy újítottunk föl ingatlant. Célunk, hogy a magyar társadalomszervezésnek legyenek olyan regionális központjai, amelyek éltetik a magyarságot. Nem lehet Pozsonyból irányítani a z egész magyar közösséget. A kisebbségi magyar televíziózásra is sikerült egy 900 milliós keretet szerezni, stúdiót és tudósítói pontokat tudtunk létrehozni Pozsonyban, Füleken és a Bódvavölgyben. Ezt a sok pozitívumot az tette lehetővé, hogy ennyire megn övekedett a szétosztható pénzösszeg. Mi az, amit nem sikerült elérniük? A negatívumokról nem a kuratórium tehet, de ránk hullanak vissza. A támogatások mértékét természetesen meghatározza a rendelkezésre álló összeg. Sajnos, az IKA a pályázatoknak csak k örülbelül egyharmadát tudta kielégíteni. Az igények viszont nagyobbak. Még ennél is rosszabb a helyzet a pénzösszegekkel. Az igényelthez képest 20 százalék körüli a megadott támogatások aránya, nagyon sokan egyáltalán vagy csak részlegesen kapták meg a kér t támogatást. Ez bizonyára r ossz hangulatot idéz elő azoknál, akik nem kaptak pénzt. Tőlük érkezhetnek azok a kritikák is az IKA számlájára, amelyek arról szólnak, hogy Fideszközeli pályázók nagyobb arányban kaptak támogatást Önöktől az elmúlt négy év alatt? Ilyen kritikák inkább Erdélyből, mintsem a Felvidékről érkeztek. Sajnálom, hogy bizonyos embereknek nem elsősorban az ügy a fontos, hanem hogy kihez kötődik. Úgy gondoljuk, az ügyek merituma szerint döntünk, ilyenkor viszont valakik úgy látják, már megint a kormányzathoz közel állók kaptak pénzt. Mi azt szeretnének, ha az ügyek önmagukért beszélnének, és senkinek sem jutna eszébe, hogy valamelyik pályázat összefüggésbe hozható valamilyen szervezettel vagy csoportosulással. Természetesen az is előfordulhat, hogy egy bizonyos pály ázat, amely valamilyen kormányzati erőhöz közel áll, vitatható módon támogatást kap egy másikkal szemben, amelyik nem áll közel a kormányzathoz, viszont szintén jó pályázat. Ez elképzelhető. Ez a kuratórium azonban a kormányzati nyomásoknak minden esetben igyekezett ellenállni. Voltak ilyen nyomások az Orbánkormány részéről? Időnként előfordultak. Itt is árnyaltan kell nézni a dolgokat. Minden alapító – vagyis esetünkben a kormány – egy alapítványnál kitűzhet stratégiai prioritásokat. Ezt minden kuratóri um el fogja fogadni. A problémák ott kezdődnek, ha bizonyos pályázatok esetében nagyon intenzív a nyomás. Én azt el tudom fogadni, és kifogásolni sem tudom, hogy bizonyos alapvető irányokat kitűzhet az alapító, hiszen az állam pénzéről van szó. Tehát előfo rdult nyomásgyakorlás, de ez nem volt jellemző. Az IKA azonban magyar kormányzati szerveket is támogatott, például a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH), amely több esetben milliókat kapott az IKAtól. Miért? Ez azért volt, mert a HTMH szerint nem vol t elég pénzük, hogy olyan költségeket fedezzenek, mint például a határon túli magyar érdekvédelmi vagy más szervezetek képviselőinek magyarországi utaztatása, napidíja, szállásköltsége és a többi. Bennünket úgy tájékoztattak, hogy ezekhez igényelték a pénz t. Ezek a költségek végső soron a határon túli magyarság érdekeit szolgálják. A határon túli elit ilyetén költségeinek támogatása is hozzátartozik a magyarság önazonosságának megőrzését célzó törekvések sorába. Mi ebben nem találtunk semmi kivetnivalót. E z tehát Ön szerint összeegyeztethető az IKA krédójával? Az IKA krédójában a súlypont a határon túli magyarság önazonosságának megőrzését szolgáló kezdeményezések támogatása. Elsősorban a kultúra, az oktatás, az egyház, az ifjúság támogatására gondolok. A pénzek nagy részét erre fordítottuk. Amit ön említett, az csak egy periférikus elem. Értelmezés kérdése, hogy egy ilyen költségviselés belefére vagy sem az IKA krédójába. Ez attól is függ, ki milyen célból utazik Magyarországra. Mi nem néztük, hogy aki id eutazik és szállásköltségre jelentkezik, az most a Jókai Színház igazgatója vagy a Csemadok országos elnöke, esetleg parlamenti képviselő. Ezen esetleg lehetett volna vitatkozni, mi tudomásul vettük az ajánlásokat. Idén januárban a kormány az IKAhoz tele pítette a státustörvényben foglalt, gyermekenkénti húszezer forintos oktatási támogatások kezelését. Erre eredetileg 1,2 milliárdot különítettek el. Egyes bírálatok szerint a kormányváltás időszakában aránytalanság volt tapasztalható a pénzek felhasználásá ban.
