Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-26
Az a magyar társadalom, amely ha nem is minden feszültség nélkül, de mégiscsak tisztességesen együtt tud élni kisebbs égeivel – azzal a zsidósággal is, amelytől a kommunizmus utolsó évtizedeiben a keletközépeurópai államok többsége, köztük Románia is sietett megszabadulni – , mentalitásban, kapcsolatrendszerben, nyelvismeretben természetszerűen kerülhetett közelebb a tol erancia, az együttélés, a kölcsönös tisztelet értékeire alapozott államszövetséghez, az Európai Unióhoz. Az a tény, hogy Románia kezdetben következetesen és makacsul, később mind bizonytalanabbul, de továbbra is hatékonyan elutasította a kisebbségekhez fű ződő viszonyának rendezését, a történelmi mítoszoktól és előítéletektől való megtisztulást, aligha járhatott más eredménnyel, mint amivel jár. Mert az idegengyűlölet, a sovinizmus, a bezárkózási tendenciák a modern világ polgárát egyénenként és közösségi l ényként egyaránt elkerülhetetlenül kommunikáció- és versenyképtelenné teszik. A civilizált ember nemcsak a szőnyegre nem köp, nemcsak a lábukról nem ver le a másokat, nemcsak nem hangoskodik, de mások iránt érzett előítéleteit is titkolja. Legalább! A civi lizált világ polgárai ma már kinézik maguk közül azokat, akik nem tudnak úgymond viselkedni. Magyarországon is van antiszemitizmus, idegenellenesség és gyűlölködés is, de a magyar társadalom ezeket a jelenségeket jól érzékelhetően elszigeteli, kitaszítja magából. Néha talán túlontúl indulatosan és érzéketlenül az árnyalatok iránt, ami fülledt belső feszültségeket generál. De ez még mindig jobb, mint az alantas indulatok nyilvános, a hatalom által tolerált vagy éppenséggel bátorított kiáradása. Az a tény, hogy az irodalmi Nobeldíjat nem az általunk is többékevésbé jól ismert Örkény, Mészöly, Nádas, Esterházy, hanem a romániai magyarság körében teljességgel ismeretlen Kertész Imre kapta meg, nem Kertész irodalmi rangját csökkenti, inkább a magyarországi és az erdélyi irodalmi kapcsolatok anomáliáira hívhatja föl a figyelmet. És talán elfogultságainkra is figyelmeztethet. Ez az elfogultság persze nem csupán a mienk, romániai magyaroké. Magyarországon sem sokan ismerik Kertész életművét. Egyrészt azért, mert a szerzőt az úgynevezett holokausztirodalom kategóriájába sorolták be, s ez potenciális olvasóinak körét ott is behatárolta. A német kultúrába kellett átlépnie, hogy írásainak igazi – a puszta témától függetlenített – értékét a kritika felfedezhesse. Az pe rsze, hogy valakit saját hazájának és saját korának irodalmi nyilvánossága nem ismer fel, korántsem megy ritkaságszámba. Illyés Gyula szerint a zseni arról ismerszik fel, hogy nem lehet felismerni. A magyar irodalom nagy szerencséje, hogy Kertésznek sikerü lt betörnie a német nyelvterületre, egy időben is jócskán előttünk tartó kultúrába, s ott rögtön kiderülhetett róla, ami korábban már Kosztolányiról, József Attiláról, Szabó Lőrincről, Örkényről, Ottlikról és másokról is kiderülhetett volna (ha Kertészhez hasonló szerencséjük van), hogy igenis nagy, világirodalmi mércével mérve is jelentős írók. Kertész Nobeldíja az ő elismerésük is. S az elismerés függetleníthetetlen Magyarországtól, attól a magyar társadalomtól, amelyet a zsidóság – a még mindig létező feszültségek dacára is – saját hazájaként vállalhat. vissza Kisebbségi képviselők kisebbségek nélkül - A politikusok és a szakemberek szerint is változtatni kell a választási törvényen Népszava 2002. október 26. Szerző: Simon Zoltán A mostani kisebbségi önkormányzati választás után minden eddiginél nagyobb a botrány, mondta lapunknak Kaltenbach Jenő. A kisebbségi ombudsman szerint talán ez majd rábírja a politikai erőket, hogy tegyenek valamit a kisebbségek választ ását is szabályozó törvény megváltoztatására. Mint mondta, a jogállamisággal ellentétes a mai helyzet, amelyben a választójog nem tesz különbséget a kisebbségi, illetve a nem kisebbségi személyek között. Ez végső soron azt jelenti — tette hozzá — , hogy Magy arországon nem 10, hanem 130 millió ember él, hiszen mindenki 13 különböző kisebbség
