Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-26
tagjának vallhatja magát a törvény értelmében és az etnikum képviseletében indulhat is a választásokon. Véleménye szerint a megoldás egyszerű: meg kell teremteni a legitim ációs kapcsolatot a kisebbségi választók és a jelöltek között. Kaltenbach emlékeztetett, ő, illetve hivatala az elmúlt hat évben többször is kezdeményezte a vonatkozó törvények módosítását, hiába. Hozzátette, négy éve fekszik az Alkotmánybíróság előtt egy ezzel foglalkozó, a Roma Polgárjogi Alapítvány által készített beadvány. Az ombudsman szerint a mai problémákat jól mutatja az is, hogy a vasárnapi választásokon a kisebbségekre leadott szavazatok mintegy fele érvénytelen volt. Nem ez az egyetlen gond azon ban, hiszen sok helyen olyanokat választottak kisebbségi jelöltnek, akik nem tagjai az adott népcsoportnak. Így ismert az is, hogy — az iskolája miatt elhíresült Jászladányban — az újonnan megválasztott öttagú roma kisebbségi önkormányzatnak négy nem roma tagja lett, köztük a polgármester felesége, illetve a vitatott alapítványi iskola kuratóriumának elnökhelyettese is. A főváros V. kerületében pedig a volt kisgazda alelnököt, Lányi Zsoltot örmény kisebbségi képviselőnek választották meg. Ma ugyanis anélkül lehet valaki kisebbségi jelölt, hogy az adott kisebbséghez tartozna és az összes szavazó leadhatja voksait rájuk. Kállai László, a jászladányi cigány kisebbségi önkormányzat volt elnöke szerint is módosítani kellene mind a kisebbségi, mind pedig a kisebb ségi önkormányzatok választásáról szóló törvényt. Kállai azt kéri a parlamenti pártoktól, mielőbb döntsenek az évek óta ismert választási anomáliák ügyében. Mint lapunknak fogalmazott, minden politikai pártnak az az érdeke, hogy hasonló ügyek többet ne for duljanak elő. Kállai egyébként közölte, Teleki Lászlón, a kancellária cigányügyi államtitkárán és az oktatási miniszteren kívül eddig más politikus nem érdeklődött a jászladányi roma önkormányzat iránt. Nem a törvény betűjét, hanem a szellemiségét csúfoltá k meg azok, akiket nem az adott népcsoporthoz tartozóként választottak meg kisebbségi képviselőnek, mondta lapunknak Nyakó István. Az MSZP szóvivője úgy vélte azonban, hogy a törvény betűjét visszamenőleg nem lehet módosítani. Nyakó szerint a kétharmados t örvénymódosítást össze kellene kötni a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdésével is. Hargitai János szerint a most létrejött kisebbségi önkormányzatokat már semmilyen módon nem lehet megváltoztatni. A fideszes képviselő, aki az elmúlt ciklusban a pa rlament emberi jogi bizottságának törvényelőkészítő albizottságát vezette, úgy látja, hogy a kisebbségek maguk is hibáztathatóak e miatt a helyzet miatt. Elsősorban ugyanis a kis lélekszámú kisebbségek ragaszkodtak a mai választási rendszerhez, amelyben a teljes lakosságtól kaphatnak szimpátiaszavazatokat. Hargitai szerint a vasárnapi választás jól mutatta, hogy a jó szándékú kisebbségi törvény módosításra szorul. A Fidesz véleménye is az, hogy változtatni kell, de a politikus úgy véli, most a kormány tér felén a labda, hiszen az előző ciklus végén benyújtott módosításaik, amelyek bizottsági konszenzust tükröztek, ma is vállalhatóak. Mint mondta, a rendszer annyira ostoba, hogy azt sem kívánja meg egy kisebbségi jelölttől, hogy deklarálja az adott népcsopor thoz való tartozást, elegendő, ha vállalja, hogy képviseli érdekeiket. Már az előző ciklusban egyezség alakult ki a parlament emberi jogi bizottságában — éppen Kaltenbach Jenő javaslatai alapján — a törvény módosításának szükségességéről, mondta lapunknak Fodor Gábor. Az SZDSZes képviselő felidézte: akkor minden párt egyetértett, hogy ezt a kérdéskört válasszák szét a kisebbségek parlamenti képviseletétől és még az önkormányzati választás előtt teremtsék meg az új törvényi feltételeket. Mint mondta, elsős orban az előző kormány hibájából a tervezett módosítás kudarcba fulladt. Fodor úgy látja, hogy választási ügyekben ma is konszenzus teremthető a bizottságban, és ő maga is sürgeti a jogi változtatásokat. A vasárnapi kisebbségi önkormányzati választás megm utatta, hogy legalábbis problémás a kisebbségek megválasztásának jelenlegi rendje. A voksoláson a kisebbségekre leadott szavazatok fele érvénytelen volt és sok helyen olyanok lettek képviselők, akik nem tagjai az adott népcsoportnak. A parlamenti pártok tö bbsége egyetért abban,
