Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-26
A másik fél, Kincses Előd, Tőkés ügyvédje elhibázottnak minősítette a bírósági döntést, és szeretné, ha a püspök fellebbezne. Úgy vélte, hogy "politikai eszközökkel elért jogi döntés született". vissza Adatvédelmi szempontból szabályos a státustörvény Magya r Hírlap 2002. október 26. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény szabályozását adatvédelmi szempontból nem tartják aggályosnak az adatvédelmi ombudsman hivatalában. Gulyás Csaba, az adatvédelmi biztos munkatársa nem tekinti megnyugtatónak, hogy számos, adatkezelést é rintő jogszabály tervezetét a szaktárcák nem küldik meg előzetes véleményezésre. Ezek közt található a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény is. A kihirdetésre k erült törvény passzusainak áttekintése után az adatvédelmi szakértő alaptalannak tartja a magyarigazolvánnyal rendelkezők nyilvántartásával kapcsolatban szlovák részről megfogalmazott aggodalmat. A magyarországi jogi szabályozás ugyanis pontosan rögzíti, m ire és hogyan lehet használni egy ilyen nagyobb adatbázist. Ha ez kétséges, akkor az egész törvény célja is megkérdőjelezhető lenne, de ez már az adatvédelmen túlmutató politikai kérdés, nem adatvédelmi probléma. Abban, hogy a büntetőügyekben eljáró bűnüld öző szerveknek vagy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak indokolt esetben rálátásuk legyen e nyilvántartásra, az adatvédelmi szakértő nem lát különös gondot. Ám hangsúlyozta az adatkérés célhoz kötöttségét. Más nyilvántartások esetében is a magyarigazolvány kapcsán használt fordulattal él a törvény, amikor szűk körben kivételt enged, bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági okból lehetővé teszi az adatkérését. Összességében adatvédelmi szempontból korrektnek tekinthető a szabályozás – vélik az adatvédelmi ombudsman hivatalában. A majd tíz éve hatályos adatvédelmi törvény a jelen viszonyok közt időtálló, és más országok törvényalkotói számára is példamutató jogszabálynak mondható, noha az EUcsatlakozás követelményeire tekintettel megindult az adatvédelmi törvény új raszabályozásának előkészítése – informálták a Magyar Hírlapot. vissza Egyidejűség Magyar Hírlap 2002. október 26. Szerző: Bíró Béla A közelmúltban két olyan esemény követte egymást, amelyeket mi, magyarok joggal nevezhetün k történelminek. Az Európai Unió hivatalosan is megjelölte azokat az országokat, amelyeket alkalmasnak talál a 2004es bővítésre. Örömünkre, köztük előkelő helyet foglal el Magyarország és nagy bánatunkra Románia nemcsak a sor végéről maradt le, de a kétsz emélyes tartalékcsapatnak is a végére szorult. Egy nappal később a Nobeldíj bizottsága nyilvánosságra hozta az idei irodalmi díjazott nevét. A legnagyobb irodalmi elismerést, amely élő embernek kijárhat, az idén Kertész Imre magyar író kapta. Kertész a m agyarországi zsidóság sorsát, a holokausztot, a történelem terrorjának kiszolgáltatott, védtelen ember tragikus sorsát megjelenítő regényeivel és esszéivel érdemelte ki a magas kitüntetést. A két dolognak közvetlenül semmi köze egymáshoz, egybeesésük azon ban, úgy tűnik, mégsem merő véletlen. Ahogyan az sem lehet véletlen, hogy abban a Romániában, amely a bővítés első köréből most már bizonyosan kimarad, a hét végén a Fadruszünnepségek alkalmából a kolozsvári polgármester még mindig interetnikus provokáci ót készíthet elő, s a bukaresti zsidó színház falát, hirdetőtábláját, plakátjait valakik náci jelszavakkal és jelképekkel firkálják tele.
