Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-19
4 Alapvető közösségi fogalom a nemzet. Mai gondolati keretei nálunk a XIX. században alakultak ki, s elsődlegesen kul turális tartalommal bírt. Ehhez társult politikai vetület, sőt a XX. századra zsákutcás faji jellegű leágazása is lett. Kérdés, hogy a nagy, európai intézményes egységben miként működtethetjük nemzetfogalmunkat, milyen tartalmi elemeit kívánjuk kidomboríta ni. E tekintetben – ahogy én érzékelem – vannak aggodalmak, félelmek. Mint sok esetben, itt is a félelem logikája összehozza a különféle szélsőségeket. Az újbalos antiglobalizmus nemes egyszerűséggel ér össze a faji alapú nacionalizmussal, hiszen ugyanazt az ellenségképet érzik sajátjuknak. De nem is az ideológiai ámokfutók az igazán érdekesek, hanem azok, akik érzékelik a világ változását, de nemigen tudják, hogy az új körülmények között hogyan s miként fog működni a "magyar” fogalom. Azt hiszem, a hátra lévő ötszáz napban – meg persze az után is – itt lenne miről beszélni, lenne mit tenni. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a nemzet politikai tartalma veszít súlyából, merthogy a magyar nemzetállam részben a NATOtagsággal s még inkább az uniós csatlakozással ön ként, saját szabad akaratából és jól felfogott érdekében lemondott, illetve lemond a szuverenitás hagyományos kellékeinek jelentős részéről. Előbbutóbb a forint is eltűnik, s átadja helyét az eurónak. (A változás erejét mi sem mutatja jobban, mint az, hog y a legrégibb, folyamatosan újraéledő pénz, a görög drachma is megszűnt 4500 év után.) Míg a politikai tartalom csökken, a kulturális nő, nőhet. S azt hiszem, épp ez lehet a "magyar” fogalmának és érzetének XIX. századi tradícióinkhoz kötődő megújulási út ja, módja. Ha jelentőségéből veszít a politikai vetület, s nő a kulturális tartalom, akkor ez segíti, segítheti a kisebbségi magyarság reintegrációs lehetőségeit. Ez többletenergiát adhat a kulturális tartalom reneszánszának. Persze ezt tudatosan kellene képviselni, részben irányítani, részben pártolni. Ha komolyan vesszük a gondolatot, akkor nem a magyar állam önreprezentációja az elsődleges – ahogy ezt az előző kurzus gondolta – , hanem a magyar nemzet kulturális erejének, infrastruktúrájának növelése min d a szimbolikus, mind a tárgyiasult térben. Lehetne újragondolni és újrateremteni a Nemzeti Könyvtárat. Meg lehetne építeni a XXI. század igényeinek megfelelő nemzeti bibliotékát, ami persze tartalmazná a folyamatosan bővülő Nemzeti Digitális Archívumot i s. Nem olcsó, de kétségkívül a nemzet kulturális tartalmát kiteljesítő beruházás lenne, ami átlátható rendszerbe helyezné el a felhalmozódó nemzeti tudást. De létre lehetne hozni a Nemzeti Kincsestárat – a Várban, az egykori Honvédelmi Minisztérium helyén – , ahol nemcsak a korona kaphatna helyet, hanem a Corvinák vagy éppen Nobeldíjasaink emlékezete is, hiszen a "kincs” a kultúrában nem elsősorban fém és drágakő, hanem szellemi teljesítmény, spirituális tartalom. S talán a szimbolikus térben is lehetne ten ni valamit. Ha nyelvészek is rábólintanának, akkor 2004től a Magyar Köztársaság nemzetközileg is hívhatná magát magyarnak. Előbbutóbb azok is megszoknák, akik most például "Hungarian”nek nevezik. "Magyar Embassy” – magyar követség. Az idiotizmus korán – miszerint az unión kívül is van számunkra élet – éppenséggel túlvagyunk. Tudjuk: a mi életünk az unión belül lesz. Értelme csak annak a kérdésnek lehet, hogy milyenné tesszük ezt az életet. Ötszáz nap alatt sokat lehet kérdezni, vitatkozni, és talán egykét választ is lehet találni. vissza A szerző történész Antidiszkriminációs törvény jövőre? Jövő év közepére várhatóan elkészü l az antidiszkriminációs törvény egységes szerkezete – hangzott el az Igazságügyi Minisztérium munkatársának beszámolójában az ENSZ rasszizmus elleni bizottsága előtt pénteken. A világszervezet genfi székhelyén tartott meghallgatáson hazánk képviselői – re ndhagyó módon – Magyarországra invitálták a nemzetközi grémium tagjait. Az ENSZ rasszizmus elleni bizottsága ötévente vizsgálja a tagországok faji megkülönböztetés elleni tevékenységét, Magy arország meghallgatására a napokban került sor Genfben. A kormányküldöttek meghallgatása előtt több civil szervezet – köztük a budapesti székhelyű Európai Roma Jogok Központja (ERRC) és a Magyar Helsinki Bizottság – tájékoztatta a bizottságot a magyar jele ntéssel kapcsolatos álláspontjáról. A főként a romák integrációjával kapcsolatos kormányprogramokat ismertető beszámolót még az Orbánkormány idején szövegezték, a bizottsági kérdéseket azonban már az új kabinet delegációjának sok tekintetben másként gond olkodó tagjai válaszolták meg, így előfordult, hogy egyegy bíráló megjegyzéssel a magyar delegáltak is egyetértettek. Az Igazságügyi Minisztérium küldötte, Weller Mónika felszólalásában kiemelte, hogy az évek óta vita tárgyát képező antidiszkriminációs t örvény előkészületei még az idén befejeződtek, a teljes szövegezés pedig
