Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-19
5 várhatóan 2003 közepére születik meg. Szintén az igazságügyi tárca ígéri, hogy hamarosan eltörlik azt az előző kormány által hozott jogszabályt, amely a bíróságok számára a kiszabható büntetési tételek középértékéhez való közelítést irányozza elő. A kétnapos raporton felszólalt a Miniszterelnöki Hivatal romaügyi államtitkára, Teleki László is, aki egyebek mellett ígéretet tett a közösség elleni izgatásról szóló törvény szigorítására é s a kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos jogalkotási folyamat megkezdésére. Az oktatási tárca nemrégiben kinevezett romaügyi miniszteri biztosa, Mohácsi Viktória beszédében kiemelte: a roma diákok után járó többlettámogatások felhasználását m onitorozó minőségbiztosítási programot kívánnak elindítani, hogy visszaszorítsák az állami pénzen történő iskolai kirekesztést. A magyar delegáció vezetője, Prandler Árpád az ülés végén Magyarországra invitálta a bizottság tagjait, akik elfogadták a meghív ást. vissza Kadét Ernő / RSK Éles szembenállás az RMDSZben Bakk Miklós szerint bal – jobb megoszlást mutat a szövetség 2002. augusztus 19. (1. oldal) Wagner T. István () Nem először fordul elő a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tizenkét éves történetében, hogy az önmagát ma is az erdélyi magyarság érdekvédelmi szervezeteként meghatározó formáción belül hangsúlyosan felmerül a szakadás kérdé se. Legutóbb a tusnádfürdői szabadegyetemen hangzottak el az egység megbomlására utaló kijelentések. S ha az RMDSZ szakadása még nem is kezelhető tényként, az bizonyos: soha nem volt ennyire nyilvánvaló az ellentét, a polarizáció a szövetségben. Az RMDSZ tisztán politikai értelemben véve pártként integrálódott a román pártrendszerbe, önmagát jobbközép formációként határozza meg, nemzetközi kapcsolatrendszere is egyértelműen ebbe az irányba mutat, azonban nagyon érdekes fejlemény a jövő szempontjából az, ho gy újabban másféle kétpólusúság figyelhető meg, mint eddig. A korábbi radikálismérsékelt erőket felváltotta a jobbbal való szembenállás – hangsúlyozta lapunknak Bakk Miklós politológus, az Erdélyi Krónika című napilap felelős szerkesztője. Úgy véli, az R MDSZ jelenlegi vezetése, a Markócsoport egyre határozottabban a baloldalt kezdi jelenteni az RMDSZen belül. Ez egyrészt abból a kapcsolatrendszerből látható, amelyet a román belpolitikában alakítottak ki – lásd a Szociáldemokrata Párttal (PSD) való együt tműködést – , másrészt pedig a Magyar Szocialista Párttal való jobb viszonyból. Bakk Miklós szerint ha összevetjük azt, hogy milyen kapcsolata volt ennek a csoportnak a polgári kormányzat idején az Orbánkormánnyal, és milyen most az MSZPvel, érzékelhető a különbség. A belső ellenzékről szólva a politológus elmondta: az kezdetben elsősorban a Reform Tömörüléshez, mint egy belső gyűjtőpárthoz köthetően kezdett kikristályosodni, jelenleg pedig nyilván a magyarországi választások és polarizáció hatására is eg yfajta polgári tömörülésként kezdi magát meghatározni. Az erdélyi újságíró szerint mindkét, RMDSZen belüli csoport a román és a magyar belpolitikában e jobboldalibaloldali polarizáltságnak megfelelően keresi a kapcsolatokat, eszerint pedig az RMDSZ belső megosztottsága is ilyen irányba mutat. Ezt a jobb – bal szembenállást ugyanakkor nem klasszikus értelemben kell venni – nyomatékosította Bakk Miklós, megjegyezve: ez ma Európában sehol nem létezik. Amikor bal- és jobboldalról beszélünk, akkor ma inkább pol itikai helyekre utalunk, amelyek annak következtében léteznek, hogy a mostani posztmodern politika jelentős mértékben mindenütt egy ilyen kétpólusú módon alakul, mondta a politológus. Hozzátette, a baloldalt jellemzi néhány dolog, ami klasszikus ideológiák hoz kapcsolható, így például egyfajta univerzalizmus, és kisebb érzékenység a helyi érdekek iránt. Ez kitapintható az RMDSZ magatartásában is. Az, hogy a Markóféle csoport szerint szinte kizárólag kormányzati együttműködéssel oldhatók meg a romániai magya rság gondjai, univerzális elgondolásra utal – véli Bakk Miklós. A jobboldali ellenzék inkább épít a polgári társadalomra, vagy ahogy korábban neveztük, a civil társadalomra. Ez idén a bálványosi és a nyárádszentmártoni szabadegyetem közötti vetélkedésben i s érezhető volt. A Markócsoport bizonyos mértékben elvesztette a kapcsolatot a helyi társadalmakkal, és most erőltetett menetben igyekszik azt visszaépíteni, mert érzi, hogy a politikai verseny előbbutóbb át fog tevődni erre a színtérre. A kérdés az, kin ek sikerül hamarabb és jobban újradefiniálni a kapcsolatát a helyi társadalmakkal – hangsúlyozta az erdélyi napilap felelős szerkesztője.
