Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-14
4 kijelentette: politikai ön gyilkosságra nem vállalkoznak, s csak akkor válnak ki a szövetségből, ha kiszorítják őket, ha már nem látnak esélyt arra, hogy „tisztességes játékszabályokkal” megmérkőzzenek, s ha végképp bebizonyosodik, hogy a szövetség vezetőit nem lehet rávenni „az erd élyi magyar közélet polgári részével” folytatandó dialógusra. Játékszabályok Toró leszögezte: – Az egységet akarjuk, de jelenleg egységnek nevezett kiszorítósdi, diktatúra jellemzi az RMDSZt. – Majd hozzátette, hogy az RMDSZ jövőre esedékes tisztújító és alapszabályzatmódosító kongresszusa előtt nem várható, hogy a belső ellenzék a szövetségből kiváljon. Ehelyett a radikálisok tárgyalásokat kezdeményeznek az RMDSZ vezetőivel, amelyek célja „a kölcsönösen elfogadható játékszabályok kialakítása”. Jóval rad ikálisabb hangot ütött le a reformosok másik vezéregyénisége, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, aki a helyi és az országos RMDSZ esküdt ellensége, s aki városában már két évvel ezelőtt létrehozta az RMDSZszel szemben álló Udvarhelyi Polgári Egyes ületet. Azt fejtegette, hogy létre kellene hozni az Erdélyi Polgári Egyesültet, amely a 2004ben esedékes helyhatósági választásokon az RMDSZ ellenében jelentkezhetne. Olyan gondolat is felmerült korábban, hogy a 2004es választásokon a Reformtömörülés lép jen választási koalícióra a Bukaresttől történő közigazgatási és pénzügyi autonómiát sürgető Erdély – Bánát Ligával és a legutóbbi parlamenti választásokon a parlamentből kikerült Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal. Ugyancsak az RMDSZ ellenében. A „r adikálisok” azt vetik az RMDSZt vezető „mérsékelt” politikusok szemére, hogy az elmúlt időszakban „értékorientált helyett pozícióorientált” politikát folytatnak Bukarestben, s a baloldali román kormánypárttal kötött támogatási megállapodás okán olyan foly amatokba vitték bele a szövetséget, amelyek magát a romániai demokráciát veszélyeztetik. Azt sérelmezik azonban leginkább, hogy az RMDSZ döntéshozó szervében, a kisparlamentként működő Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) a Markó Béla szövetségi elnök v ezette szárny minden pozíciót megszerzett, s ilyenformán a testületben javaslataikat nem érvényesíthetik. Kifogásolják ugyanakkor, hogy az SZKT tagjait nem közvetlenül az erdélyi magyarok választják, amely esetben – vélik – a polgári erők jóval nagyobb kép viselethez jutnának. Mivel ez utóbbi érv sokszor elhangzott már, nem érdektelen megvizsgálni, kikből is tevődik össze a kisparlament. Az SZKTnak 131 tagja van, s a testület összetételét több kongresszuson kialakított, bonyolult belső szabályzat határozza meg. Rendkívül kevés azonban az olyan tagja, akit valamilyen módon nem a helyi szervezetek választottak meg, tehát aki valamilyen megmérettetésen nem esett át. Tagja az SZKTnak a szövetség 27 parlamenti képviselője és 12 szenátora. Ezeket előválasztások s orán a szövetség megyei, illetve területi szervezetei választották meg. Minden egyes megyei és területi szervezet – szintén választások útján – , a tagság létszámának függvényében egy vagy két képviselőt küld a kisparlamentbe. De választott tagoknak számíta nak a helyi önkormányzatokat reprezentáló képviselők is, akiket a tagság különböző szinteken szintén megszavazott. Az SZKT 21 tagját még az 1995ös kongresszus választotta meg, 20 hellyel pedig a magyar fiatalok egyes szervezeteit tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) rendelkezik. (Ez utóbbiak néhány hónappal ezelőtt kivonultak az SZKTból, mert a testület nem fogadta el, hogy a húsz személyt hét MITtag jelenlétében lezajlott gyűlésen jelölték ki.) Tagjai továbbá a kisparlamentnek az RMDSZen belüli, külön böző politikai orientációjú platformok képviselői. A platformok ugyanis egyegy tagot küldhetnek az SZKTba. Hét ilyen platform létezik a szövetségben: 1. reformtömörülés (RT) 2. Szabadelvű Platform 3. Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) 4. Szociáldemokrata Tömörülés 5. Kereszténydemokrata Mozgalom 6. Kisgazda Mozgalom 7. Nemzetépítő Platform (NP). Aki az SZKT üléseit figyelemmel kísérte, tudja, hogy az RMDSZ radikális, avagy polgári szárnyához az RT, az EMK és az NP tartozik, illetve időnként a Kisgazda Moz galom képviselője. A radikálisok megtalálhatók azonban a parlamenti képviseltben is (amelyben idén szintén alakult egy „polgári szárny”), de a megyei és területi szervezetek, illetve az önkormányzati küldöttek sorában is. Mérsékeltek, radikálisok Mindent ö sszevetve, az SZKTn belül jelenleg körülbelül 75 százalékos arányban ülnek a „mérsékeltek” és 25 százaléknyian vannak a „radikálisok”. Ez az arány azonban nem tükröződik minden szavazás esetében. Volt az idén olyan voksolás az SZKTban, amelyen a radikáli sok javaslata 1:8 arányban bukott meg, s volt az elmúlt években olyan helyzet is, amikor a szavazatok megoszlása kétharmad:egyharmad volt a mérsékeltek javára. Ennek ellenére a radikálisok bevallottan arra törekszenek, hogy a szövetség különböző szerveiben és testületeiben – így az SZKTban is – többségre tegyenek szert, azt követően az RMDSZ egész politizálását döntő módon
