Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-14
5 befolyásolják, s valamennyi fontos – olykor csinos pénzekkel és nagy befolyással járó – pozíciót megszerezzenek. Az SZKTbeli arányok általában jellemzik az erdélyi magyar társadalom opcióit is. Nehéz tehát elképzelni, hogy egy kisebbség – bármennyire támogatnák is Magyarországról, s bármennyire hangos is lenne – rákényszerítheti a többséget arra, hogy jelentős engedményeket tegyen. A Fi desz az elmúlt kormányciklusban ugyan nyíltan kiállt az RMDSZ radikálisai mellett, a „reformosok” alapítványait, vállalkozásait és szervezeteit – persze, a „mérsékelt” vezetés ellenében – komoly anyagi támogatásban részesítette, s a polgári szárny tagjait Magyarországról fizetett pénzes pozíciókba juttatta, a szakadás gondolatát azonban többször is ellenezte. A szövetségi elnökre és körére akkor haragudtak meg végképp Orbánék, amikor a választási kampányban Markóék nem álltak ki a „polgári oldal” mellett. Ú gy tűnik, hogy most a „minél roszszabb, annál jobb” elvéből kiindulva ez a Fideszstratégia megfordulni látszik. Pedig a Fidesz pontosan tudja, hogy míg a mérsékelt szárny a jogállami eszközökkel kiharcolható jogbiztosítás politikáját, a kis lépések straté giáját követi, a radikálisok a mindent egyszerre elvnek a hívei: teljes autonómiát követelnek, lehetőleg azonnal, s akár a román többséggel szembeni konfliktusok árán is. Persze, mindig „megfeledkezve” arról, hogy a Romániában élő 1,5 millió magyar mellett 20 milliós románság is él, amelynek hozzájárulása nélkül nehéz bármilyen autonómiát elképzelni. Elemzők úgy látják, a Fidesz nagy felelősséget vállal tehát magára azzal, hogy a kialakult egyensúlyba bele kíván szólni, s annak megváltoztatására törekszik. Azzal is, hogy polgári körök Erdélybe exportálásával és azok politikai buzdításával az erdélyi magyarság soraiban is ádáz belső politikai harcot ösztönöz. Szintén nagy felelősséget vállal azzal, hogy a következményekkel mit sem törődve, a határon túli magy arság nehéz helyzetét belföldi politikai fegyverré akarja változtatni. Miközben pontosan tudja, hogy a másfél millió erdélyi magyarnak öt és fél millió erdélyi román ellenében aligha lehet kéznyújtásnyi távolságra a „kis magyar világok” létrehozása. Éppen elég bajnak tartják az erdélyi magyarok azt, hogy a legutóbbi magyarországi választási kampány végképp áthozta Erdélybe is a magyarországi pártharcokat és szembenállást, s két táborra osztotta az erdélyi magyar társadalmat. Markó Béla azonban a szakadási f elvetések dacára is úgy érzi, az RMDSZ nincs válságban. Sőt úgy látja, a szövetség ma rendkívül erős és nagyon jó pozíciókkal rendelkezik a romániai belpolitikai életben, Románia és Magyarország viszonylatában, valamint Európában is. A szövetségi elnök sze rint jó, ha az RMDSZt bírálják, hiszen nem mindent sikerült célkitűzéseiből megvalósítania, s vezetőinek sem szabad abban a hitben élniük, hogy minden cselekedetük kifogástalan. Visszaszerzett vagyonok A radikális kritikákkal szemben Markó arra emlékeztet ett, hogy a szövetség következetes kis lépések politikája révén, akár 80 esztendős távlatban visszatekintve is, rendkívül nagy értékű vagyont szerzett vissza közössége számára. Szerinte cseppet sem áleredmény az a törvényes keret, amelynek alapján egyedül Hargita megyében például 85 ezer hektárnyi közbirtokossági erdő jutott vissza ténylegesen a magyar közösségekhez. Az elnök úgy vélte, a korábban elkobzott tulajdonok teremthetik meg az erdélyi magyarság gazdasági alapját, s azokat csakis törvényről törvény re, lépésről lépésre, ingatlanról ingatlanra lehet visszajuttatni. A szövetségi elnök másik „bűne”, hogy semmilyen magyarországi pártpolitikai retorikát nem kíván átvenni. Markó nemrég kijelentette: – Az elmúlt négy évben sem voltam hajlandó átvenni sem a Fideszretorikát, sem azt, hogy ki nem fogyott egyesek szájából a polgári és a polgár kifejezés. Megmondom őszintén, jó lenne egy kicsi irodalmat és egy kicsi történelmet hozzáolvasni ahhoz, hogy mit jelent a polgár, ki a polgár, és nem félművelten, megem észtetlenül használni fogalmakat. És ugyanúgy nem fogom elfogadni a Magyar Szocialista Párttól, az SZDSZtől, ha lesz egy sajátos retorikájuk, fogalomhasználatuk. Sem szajkózni, sem Erdélyre alkalmazni nem fogom. Anynyira azért vagyunk gazdagok mi, erdélyi magyarok, hogy saját valóságunkat a saját szavainkkal meg tudjuk fogalmazni. Markó úgy vélekedett, nem demagóg az, aki az egység szükségességéről beszél, hiszen a szövetség célkitűzéseit még mindig nem sikerült maradéktalanul valóra váltani. Ilyen cél az autonómia különböző formáinak a megvalósítása is, amelyet azonban egyetlen irányzatnak sem szabadna kisajátítania – szögezte le. Erdélyben már korábban pontosan kiszámították: a magyarság csak a székelyföldi közbirtokossági erdők visszajuttatásával akkora vagyonhoz jut, amelyhez mérhető összeget a státustörvény alapján a jelenlegi szinten biztosított támogatások például 204 év alatt nyújtanának. Ez pedig elegendő magyarázattal szolgál arra is, hogy a lakosság többsége miért is gondolja a mostani RMDSZpolit ikát megfelelőnek, és sejteti azt az irányt, amelybe – külső beavatkozás híján – az RMDSZ a jövőben halad. vissza Kolozsvár, 2002. augusztus Romániai kapcsolatairól faggatják Medgyessyt 2002. augusztus 14. (1. oldal)
