Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-03
4 nagyságával kapcsolatban. A határon túli magyarok támogatásával megbízott legnagyobb szervezet az idén 2,025 milliárd forintot kapott a költségvetéstől. Az áprilisi választás után a leköszönő Orbánkabinet hirtelen nagyarányú öszszegeket utalt a határon túlra. A Medgyessykormány illetékesei arra gyanakodnak, hogy az alapítvány vezető testületében helyet foglaló tagokhoz közel álló személyek irányította szervezetekhez, vagy alapítványokhoz került a pénz. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal pol itikai államtitkára júniusban szóvá tette, hogy az alapítvány tevékenysége nem átlátható. A 2002re jóváhagyott költségvetési támogatás nagy részét már kiutalta a közalapítvány, amelynek emiatt mármár üres a kasszája. A kormányszóvivő szerint a közalapítv ány az éves keret (a 2,025 milliárd forint) nyolcvan százalékát kimerítette. Ezt Szabó Vilmos is megerősítette. Ezek után a kormány kezdeményezte a kuratórium tagjainak a felmentését, akiknek mandátuma október elsejéig szól. A kormány döntött a közalapítvá ny alapító okiratának módosításáról is. Az Illyés Közalapítvány „pénzpolitikájáról” szólva Markó Béla, az RMDSZ elnöke elismerte: az Orbánkormány idején nőtt a határon túliaknak szánt támogatások összege, de a pénz odaítélésére már kevésbé volt „rálátásuk ”. Halzl József, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke cáfolta, hogy a kassza csaknem kiürült, és alig 120 millió forint maradt volna benne. Mint mondta, a kuratórium június elsejéig a pénz 55,45 százalékának odaítéléséről döntött, és a többi (1,4 milliárd forint) a közalapítvány számláján van. Veress László, a közalapítvány budapesti irodavezetője ugyancsak azt állítja, hogy nem üres a kassza. Szerinte a Medgyessykormány tartozik az alapítványnak, amelynek további 425 millió forintot kell folyósít ania. Németh Zsolt ellenzéki politikus, a határon túli ügyek volt felelőse tegnap a parlamentben azzal vádolta a kormányt, hogy törvénysértő módon akarja felmenteni a kuratóriumi tagokat, rágalmazza őket, és valótlanságokat állít a közalapítvány anyagi hel yzetéről. Kovács László külügyminiszter válaszában leszögezte: a közalapítvány élére tizenegy fős kuratóriumot állítanak, tagjai közül csak kettőt delegálna a kormány, a többiek függetlenek lennének. Kovács megismételte: átláthatatlan a közalapítvány működ ése. Kijelentette: a közalapítvány támogatási összegéből csak 120 millió forintra nincs kötelezettségvállalás, így a testületnek ebből a maradék összegből kell gazdálkodnia az idén. vissza Módosítani kell a státustörvényt NSZ • 2002. július 3. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán Mivel a státustörvény és annak végrehajtási rendelkezései között ellentmondás van, s a kedvezménytörvényt a mag yar – román egyetértési nyilatkozat is felülbírálta, a jogszabály módosítása mindenképpen szükséges – jelentette ki Bálint Pataki József , a HTMH elnöke. A politikus a kolozsvári Szabadság napilap keddi számában megjelent interjúban kifejtette: a Magyar Állan dó Értekezlet (MÁÉRT) szerepe eldönteni, miként módosítható a státustörvény annak érdekében, hogy az eredeti céljának, s egyben az európai és a szomszédos államok elvárásainak is megfeleljen. Bálint Pataki kifejtette: a velencei bizottság tavalyi ajánlása óta senki számára nem titok, hogy a törvényt módosítani kell, s ezt szolgálta az előző kormány által kidolgozott módosító javaslat is, amelyet véleményezésre elküldtek a határon túli magyar szervezeteknek. Hozzátette: mindezek szükségessé teszik a módosítá st. Amely abban az esetben lesz jó Európának, ha magyar – szlovák, illetve magyar – román viszonylatban nem okoz feszültséget. Úgy vélte, a kormányközi vegyes bizottságok kisebbségügyi vegyes bizottságai a jogszabály lényegének megőrzésével ennek megfelelő két oldalú megállapodásokat kell hogy kidolgozzanak. Frunda György RMDSZszenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának tagja a marosvásárhelyi Népújság napilapnak ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy a törvényről készített Jürgensjelentés – a jogfilozófiai megköz elítésen túl – három konkrét kérdésben vitatta a jogszabályt. Ezek a hozzátartozói igazolványnyal, a jelentéstevő által személyi igazolványnak vélt magyarigazolvánnyal, tehát a területenkívüliséggel, illetve a munkavállalási kedvezményekkel kapcsolatosak. Frunda azt javasolta, hogy töröljék a jogszabályból a hozzátartozói igazolványt, a munkavállalás tekintetében pedig az érintett országokkal kössenek kormányközi megállapodást. Kijelentette: Jürgens az „egy nemzet – egy állam” doktrína alapján úgy vélte, a törvényben a határmódosítási szándékot is elrejtették. vissza Nem lesz magyar kar Nyitrán NSZ • 2002. július 3. • Szerző: Szilvássy József
