Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-03
5 A nyitrai Konstantin Egyetem szenátusa több hónapos kivárás után most úgy döntött, hogy mégsem támogatja az önálló a magyar pedagógia kar megnyitását. Ehe lyett azt a tervezetet hagyta jóvá, amely jövő év szeptemberétől a Középeurópai Tanulmányok Karának létrehozásával számol ebben a délszlovákiai városban. Daniel Kluvannec rektor ezt a határozatot azzal indokolta, hogy Szlovákiában nemcsak magyar, hanem u krán és német nemzetiségű pedagógusok képzése is szükséges, továbbá meg kell oldani az etnológusok és a nemzetiségi kulturális menedzserek nevelését is. Bugár Béla lapunk érdeklődésére azt válaszolta, hogy a szenátus nem vette figyelembe a Dzurindakabinet nek azt a tavalyi határozatát, amely önálló magyar pedagógia kar létrehozását indítványozta a Konstantin Egyetemen, s az induláshoz tízmillió koronás keretet is megszavazott. vissza A fércmű visszaüt NSZ • 2002. július 3. • Szerző: Kis Tibor Ha igazán akarná, Medgyessy Péter most elegánsan, mondhatni fütyörészve hátrálhatna ki a státustörvényből. Közben pedig vonogathatná a vállát é s ujjal mutogathatna az EBESZre, a velencei bizottságra, meg legújabban az Európa Tanács holland raportőrére; hogy ugye, végrehajtaná ő az inkriminált jogszabályt, csak hát nem lehet. Merthogy mostanában nincs olyan hónap, hogy valamelyik nemzetközi szerv ezet fel ne mutatna piros lapot e szerencsétlen törvényünknek. És ha ezt tenné a miniszterelnök, még csak nem is hazudna, hiszen tényleg arról van szó, hogy napjainkban már nemcsak a szomszédoknál, hanem lényegében az egész földrészen gyanakvást vált ki a tavaly megszavazott jogszabály. Ámde státusügyben pillanatnyilag sem elegáns, sem rendezetlen visszavonulágyessyék úgy viselkednek, mint akik teljes mellszélességgel kiállnak a kedvezménytörvény mellett. Mindez az előzményeket, valamint a kialakult helyzetet figyelembe véve mindenképpen meglepő, és bizonyos tekintetben érthetetlen is. Hiszen az MSZPnek (noha annak idején kétségkívül megszavazta a törvényt) sok köze nem volt ennek létrejöttéhez. Ez ugyanis tudvalevőleg szőrőstülbőröstül Fidesztalálmány, amit a jobboldali koalíció egy év en át a „határokon átnyúló nemzetegyesítés” egyik legfőbb eszközeként alkalmazott, nem sokat törődve sem a státustörvény nyilvánvaló születési rendellenességeivel, sem pedig a környezet ellenállásával. Orbánék ráadásul a választási kampányban valóságos fur kósbotként használták a jogszabályt a „hazafiatlan” ellenzékkel szemben. Csodae, ha e politikai buzogányként felmutatott jogszabály a hazai közvélemény nem csekély hányada szemében gyorsan lejáratódott, besározódott? Akkor viszont mi lehet az oka annak, h ogy e fideszesnek mondott jogszabály megítélésében az MSZP még ma is közelebb áll a legnagyobb ellenzéki párthoz, mint koalíciós partneréhez? Vélhetően ugyanaz, mint ami a jogszabály megszületésekor volt. Akkor, mint emlékezetes, az MSZPs honatyák fenntar tásaikat nem rejtve véka alá, a kisebbségek igényeire hivatkozva nyomták meg az „igen” gombot. S tényleg nem vitatható, hogy a határon túli magyar kisebbségek ezt el is várták tőlük, mert valóban fontosnak ítélték az anyaországi jogszabály létrejöttét. Egy ébként, ez ma sincs másként. Sőt ez a vélemény napjainkra kisebbségi közegben gyakorlatilag rögzült. Változtatni rajta igen nehéz lenne már – az MSZPnek nyilván sokkal előbb kellett volna érdemi kísérleteket tenni a határon túli magyar vezetők meggyőzésér e, hogy az Orbánék által kigondolt formánál lenne más, ésszerűbb módja is az anyaországi – egyébként feltétlenül szükséges – támogatásoknak. Igaz, erre a meggyőzésre a Fideszérában alig volt esélye az MSZPnek, de talán a kurázsi is hiányzott hozzá. Persz e most már mindezen felesleges morfondírozni. Ami tény: hatályban van egy ezer sebből vérző jogszabályunk, amit Európában gyakran elítélnek, és amit egy szociálliberális kormány legfeljebb félszívvel vállalhat, ha komolyan veszi magát. Mindezt figyelembe v éve Medgyessyék tulajdonképpen már csak két dolgot tehetnek. Vagy tesséklássék módon végrehajtják azokat a legalapvetőbb változtatásokat, amelyeket a külföld elvár, majd pedig sorsára hagyják a státustörvényt, mint afféle félresikeredettet, amihez nincs k özük. Boldoguljon, ahogy tud. Ez lenne a könnyebbik megoldás a Medgyessykormány részéről. A másik lehetőség sokkal babrásabb, ráadásul nyilván csak a hazai és a határon túli magyar kisebbségi jobboldal hiszterikus ellenkezésével szemben realizálható. Vagy is: a kormánynak tényleg komolyan kellene vennie a nemzetközi szervezetek és a szomszédok valamennyi érdemi kifogását, és lényegében új koncepcionális alapon gyökeresen át kellene dolgoznia egy jogi fércműnek bizonyuló jogszabályt. Olyan törvénnyé, amely n em a klientúraépítést tartja szem előtt, demokratikusabb, mint az előző volt, ugyanakkor kevésbé bürokratikus, szimbolikus. Ha úgy tetszik: tartalmasabb és európaibb. vissza
