Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-24
11 Mérleget vont a diplomácia vezetője 2002. május 24. (1. oldal) Ruff Orsolya Az elmú lt négy év külpolitikáját, diplomáciáját értékelte tegnap a Külügyminisztériumban Martonyi János, a tárca távozó vezetője és politikai államtitkára, Németh Zsolt, akik leszögezték: KözépEurópában mindenkinek figyelnie kell a másik érzékenységére. Értékelvű külpolitikát és erőteljesebb nemzetpolitikát ígért négy évvel ezelőtt a kormány, és ezt be is tartottuk – összegezte tegnap az elmúlt négy esztendő külpolitikai eredményeit a leköszönő kormány külügyminisztere és politikai államtitkára. A nemz etpolitika kapcsán Martonyi János elmondta, hogy jelentősen növelték a támogatást a határon túl élő magyaroknak, intézményesítették a kapcsolatrendszert a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) keretén belül, és megalkották a szomszédos országokban élő magyarok ról szóló törvényt. A leköszönő külügyminiszter elismerte, hogy a legtöbb vitát kétségkívül a kedvezménytörvény vetette fel. Hozzátette: sem a Máért, sem a magyar politikai élet szereplői nem számítottak arra, hogy a kifogások ilyen erősek lesznek. Marton yi János szerint a kifogások azt mutatják, hogy még mindig bizalmatlanság van a magyarsággal szemben. „KözépEurópában, a Kárpátmedencében mindenkinek figyelemmel kell lennie a másik fél érzékenységére. Én egyetlenegy dolgot kérek csak: mások is legyenek ugyanolyan mértékben tekintettel a mi érzékenységünkre.” A távozó külügyminiszter szólt arról is, hogy a térségben felerősítették az együttműködési formákat, és újakat is létrehoztak, ilyen volt például a regionális partnerség, amelyet Ausztria kezdeményez ett. A külügyi tárca leköszönő vezetője a magyar – orosz kapcsolatokról szólva leszögezte: e téren az utóbbi esztendő legfontosabb fejleménye, hogy Oroszország kapcsolata az egész euroatlanti rendszerhez és ezen belül KözépEurópához is alapvetően átalakult . „Mi ebben tevékeny szereplők voltunk, és biztos vagyok abban, hogy leszünk is” – jelentette ki Martonyi János. Az Európai Unió bővítése kapcsán a politikus elmondta, hogy alapvetően tartották a közösségi vívmányok átvételének nemzeti programját. A lekösz önő külügyminiszter annak a reményének adott hangot, hogy a kormányváltás nem fogja döntően befolyásolni a felkészülési folyamatot. Martonyi János újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a híresztelésekkel ellentétben a Külügyminisztériumban az utó bbi napokban nem volt létszámbővítés, és nem történt rendkívüli mozgás a tárca személyi állományában sem. A leköszönő külügyminiszter kijelentette: csodálkozik a nagyköveti kinevezésekről szóló utalásokon is, mivel idén – éppen a választások miatt – nem ne veztek ki nagyköveteket. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium leköszönő politikai államtitkára az elmúlt négy esztendő külpolitikáját értékelve alapvetően sikeresnek és eredményesen kezdeményezőnek nevezte. Egyebek mellett szólt arról, hogy az elmúlt eszten dőkben felértékelődött a nemzetpolitika: létrehozták a magyar – magyar párbeszéd rendszeres intézményes fórumát, ezenkívül pedig kiemelt programként említette az erdélyi magyar tudományegyetem megalapítását. Németh Zsolt elmondta: csak az idén tízmilliárd f orintot meghaladó támogatást nyújtanak a határon túli magyaroknak, és üdvözlik, hogy ennek a támogatási összegnek a fenntartását ígérte az új kormány is. A leköszönő politikai államtitkár hangsúlyozta, hogy a kedvezménytörvényt a határon túli magyarok kezd eményezésére hozta létre a magyar parlament, és csak velük egyetértésben módosítható. Németh Zsolt még hozzátette, hogy a státustörvény végrehajtása fokozott érdeklődés mellett és zökkenőmentesen zajlik, a benyújtott kérvények száma pedig már eléri a félmi lliót. vissza „Bársonyos” monitorizálás Polgári körök zászlóbontása a Kárpátmedencében? 2002. május 24. (7. oldal) Lukács Csaba Nincs mit cifrázni: az új magyar kormány politikai államtitkára – az Európa Tanács Romániát monitorizáló bizottságának elnökeként – hazudott, és elárulta az erdélyi magyarságot. De lássuk szép sorjában a tényeket. Az Európa Tanács (ET) 1997ben úgy döntött, hogy Romániát monitorizáló bizottságot hoz létre, mert az ország több kérdésben rászolgál a figyelemre. Gondok voltak ugyanis