Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-23
13 lopta le az Olimposzról, hanem a szabad szólás jogát, az emberi szabadságot lopta be az emberek szívébe. – A lánc szimbolikus. Mert azok, akik leláncolták a székemet, üzenetet fogalmaztak meg: választott tisztségemben ne foglalhassam el parlamenti helyemet. Nincs sem milyen jogalapja annak, hogy megakadályozzák a munkámat, ezt esetleg erőszakkal tehetnék meg. – Hogyan értékeli, ami önnel történt? – Nem európai magatartás az, ami kétségbe vonja a szabad vélemény és szólás szabadság jogát, s ami mindezzel párosul, szin tén idegen Európától. Ez az egész jelenség kapcsolatba hozható a státustörvény és a magyarigazolvány körüli, a múlt év decembere óta tartó folyamatos hisztériakeltéssel. Azóta Szlovákiában olyan helyzet alakult ki, ami nem jellemző az európai konszolidált politikára. – A Kossuth téri felszólalása többekben, főként Szlovákiában nagy felháborodást keltett. – A szálak visszavezetnek a húszas évekig, a közvetlen gyökerek azonban a státustörvénnyel függenek össze. A szlovák nacionalizmus megrettent a kedvezmén ytörvénytől. Attól tartanak, hogy azok a gonoszságok, amelyeket az utóbbi évtizedekben kiterveltek a magyarokkal szemben, s amelyekkel nagyon sok szenvedést okoztak, nos, ezt a folyamatot lassíthatja le, állíthatja meg a státustörvény, sőt esetleg vissza i s fordíthatja azt. Vannak, akik attól félnek, hogy ennek következtében olyan fejlődés indul el a Kárpátmedencében, amely háttérbe szorítja azt a kisebbségpolitikát, ami jelenleg működik, s egy teljesen új szellemiség alakul ki. Páni félelem alakult ki ami att, hogy a Kárpátmedence végre elindul annak a normális, természetes fejlődésnek az útján, amelyet Trianon és az utána következő évtizedek megszakítottak. – A határon túli magyar szervezetek vezetőinek többsége – a státustörvény létrehozása miatt – érth ető módon közelebb érezte magához a Fidesz vezette polgári kormányt, mint a most következő MSZP – SZDSZkormányt. Nem tartanak attól, hogy módosítják a kedvezménytörvényt, s ez a szlovákiai magyarokra is kihat? – Azok a reménységek, amelyek az új magyarorsz ági kormány hatalomra jutásával a magyarellenes körökben fellángoltak, nem azzal függenek össze, hogy inkább baloldali szimpatizánsok lennének, hiszen ezek a szlovákiai erők főként jobboldaliak. Nem ideológiai gyökerű ez a szövetségkeresés. Inkább úgy ítél ik meg, hogy az MSZP – SZDSZkormányzás azt a hagyományt fogja követni, amit az MDP és az MSZMP követett. Azaz tiszteletben tartja azt a szovjet doktrínát, miszerint a szomszédos országokban élő magyarok ügye annak az országnak a kizárólagos belügye. S ez to vább él még egyes szlovák politikai körökben. – A szlovákiai magyar értelmiség egy része is ön ellen fordult. Felhívást tettek közzé, hogy ne nyilatkozzon többé a magyarság nevében. – A magam nevében szoktam nyilatkozni. Számomra megnyugtató, hogy a felv idéki magyarság jelentős része egyetért velem. Annak a kilencven állítólagos értelmiséginek a nézetét szerencsére nagyon kevesen tartják magukénak. Másrészt az a kilencven ember nem is annyi, mert sorra kiderül, hogy többen nem is látták a szöveget, nem is tudták, mihez adják a nevüket, vagy alá sem írták. Sőt azóta több személy nyíltan tiltakozott amiatt, hogy viszszaéltek a nevével. – A Kossuth téri szerepléséről nem beszélt. – A hisztériát nem az váltotta ki, hogy jogom volte ott megszólalni vagy nem, hanem az, hogy van egy elemi magyarellenesség. Tekintettel arra, hogy az Orbánkormány ideje alatt formálódott ki az új nemzetpolitika, amely egyrészt le tudja küzdeni a trianoni traumát, másrészt az európai integráció szellemében tudja létrehozni a nemze t újraintegrálódási folyamatát – ami egyébként nem sérti a második világháború után kialakult egyensúlyi rendszert – , ezért az Orbánkormány ellen sorakoztak fel, s egyúttal ellenem, mert nyíltan támogattam ezt a folyamatot. Szlovákiában ezek a nacionalist a erők úgy érzik, hogy a magyar nemzetpolitika – amely senkit nem veszélyeztet – mégiscsak veszélyezteti alantas szándékaikat. – Milyen alantas szándékra gondol? – 1920 óta rejtetten vagy nyíltan van egy megfogalmazott törekvés a felvidéki magyarság fels zámolására. Ennek különböző megnyilvánulásai voltak. A két világháború között a szellemi elsorvasztás volt a cél, a második világháború után a teljes likvidálási szándék vezérelte őket, a kommunisták uralomra jutásával pedig – diktatórikus módszerekkel – a magyarság „felszalámizásán” dolgoztak. Ezek a szándékok 1990 óta is megnyilvánulnak, csak kicsit másként, nehezebben megvalósíthatóan, mert tudunk nyíltan védekezni. Persze vannak olyan szlovák intellektuelek, akiktől távol áll ez a gondolkodás, és európa i módon cselekszenek.
