Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-22
9 Tetézi a gondokat, hogy mindkét országban rövidesen válas ztások lesznek és a legtöbb cseh és német politikus a Benesdekrétumok ügyével előhozakodva fitogtatja elkötelezettségét. Az olajat főleg Milos Zeman kormányfő öntötte a tűzre, amikor érzéketlenül és harsányan Hitler ötödik hadoszlopának bélyegzett meg min den kitelepítettet. Az elmúlt vasárnap pedig a minimális részvét és empátia nélkül azzal a kurta mondattal intézte el milliók tragédiáját, hogy a „szudétanémetek többsége a birodalomban akart élni, hát elmentek”. Nem enyhítette a német – cseh feszültséget a prágai törvényhozás néhány héttel ezelőtti nyilatkozata sem, amelyben visszavonhatatlannak tartják a Benesdekrétumokat. Azok ugyanis a cseh jogrend részét képezik, ám szerintük ma már nincs sem jogérvényük, sem pedig jogkövetkezményük. Minden cseh parlame nti párt vezérszónoka a szavazás előtt azt hangoztatta, hogy a történelem nem 1945ben kezdődött, s a múlttal összefüggő kérdéseket a már említett államközi nyilatkozat lezárta. Újabb tiltakozást váltott ki az egyébként megfontolt és halk szavú Vladimír Sp idlának a Süddeutsche Zeitungban megjelent interjúja, amelyben a jelenleg kormányzó cseh szociáldemokraták (CSSD) miniszterelnökjelöltje a második világháborút követő béke egyik pillérének nevezte a szudétanémetek kitelepítését. – Megengedhetetlen, hogy a népirtást még e század elején is ünnepeljék Európában – hangoztatták felháborodottan a szudétanémetek, akiket egyébként az idei hagyományos összejövetelükön Otto Schilly belügyminiszter is köszöntött. Ilyesmi először fordult elő a Schröderkabinet kormány zása óta. Ez is a németországi választások közeledtét jelzi. A berlini tárcavezető először nagy tapsot kapott, mert a szónoki emelvényről felszólította Prágát, hogy mielőbb érvénytelenítse a kollektív bűnösségre épülő dokumentumot. Majd a hallgatóság kifüt yülte őt. Ugyanis azzal folytatta, hogy más követelésük már ne legyen a szudétanémeteknek, mert 1938ban először a cseheket üldözték el a szülőföldjükről. Edmund Stoiber, az ellenzék kancellárjelöltje azzal vádolta meg Václav Klaust és más cseh politikusok at, hogy semmit sem értenek az új Európából. A jelenlegi nagy hangzavarban Jan Graubner olomouci érsek bátor magatartása jelent biztatást azoknak, akik szilárdan hisznek benne: a cseh és a német választások után lecsillapodnak a kedélyek. A morvaországi eg yházi méltóság Milos Zeman kifejezett rosszallása ellenére elutazott Nürnbergbe, ahol szentmisét celebrált, s németül szólította fel a németeket és a cseheket a megbékélésre és kölcsönös megbocsátásra. Prágára vetik vigyázó szemüket a szlovákiai magyarok i s. Kétségbevonhatatlan tények igazolják ugyanis, hogy a Benesdekrétumok miatt sokukat máig jogsérelem éri. Például a szlovákiai református egyházat, amelytől RévKomáromban elkobozták a közadakozásból épített árvaházat. Mégpedig úgy, hogy1945ben államell enes gócponttá nyilvánították az intézményt. Az épületet máig nem szolgáltatták vissza. Miként azokat a gömöri egyházi ingatlanokat sem, amelyeket ugyancsak az elnöki rendeletre hivatkozva koboztak el a magyar keresztyénektől. Több illetékes bíróságon ugya ncsak a dekrétumokra hivatkozva, s a jogerős ítélet kihirdetését szinte a végtelenségig elodázva akadályozzák a szlovákiai magyar földtulajdonosok és iparosok kárpótlását, holott erről 1991 óta hatályos törvény rendelkezik. A Magyar Koalíció Pártja négy év vel ezelőtt a koalíciós szerződésben vállalta, hogy a belpolitikai helyzet stabilitása és a Dzurindakabinet egyben maradása érdekében a most véget érő választási ciklusban nem nyitja meg a Benesdekrétumok ügyét. Ígéretét négy éven át megtartotta. Ám a sz eptemberi választásokat követően szorgalmazni kívánják azoknak a szlovákiai magyaroknak a kárpótlását és erkölcsi elégtételét, akik mindebben máig sem részesültek. Világi Oszkár neves szlovákiai magyar jogász szerint Szlovákia példát mutathatna a vonakodó Csehországnak és a német – cseh vita alakulását egyre feszültebben figyelő Európának a vagyoni kárpótlással, illetve egy nyilatkozattal, amely deklarálná: a Benesdekrétumok ellentétesek az ország alkotmányával. Pozsony azonban Prágával egyeztetve váltig han goztatja, hogy a második világháború után született rendelkezéseket nem érvényteleníti, hiszen ezek a dokumentumok mára már kihunytak. Mindeközben sok százezer német és magyar idős ember másként gondolja. S emiatt a lelkükben még mindig ott kísértenek a má sodik világháború alatti és utáni szörnyűségek. vissza Prága – Pozsony, 2002. május Európai parlamenti vita az országjelentésről Ha Magyarország tartani tudja felkészülésének eddigi ütemét, minden esélye megvan arra , hogy az év végén lezárja a csatlakozási tárgyalásokat — erre a következtetésre jutott a hazánkról szóló országjelentés szerzője, Luís Queiró, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának portugál nemzetiségű rapportőre. A testület ma fogadja el a jelöltek, köztük Magyarország teljesítményét értékelő vaskos dokumentumot. A bizottság tagjai tegnap a jelentésekhez beterjesztett módosító indítványokat vitatták meg.
