Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-22
10 A Külügyi Bizottság által jóváhagyott jelentés a parlamenti frakciók módosító indítványaival kie gészülve június közepén kerül az Európai Parlament elé, és közvetlenül megelőzi a brüsszeli bizottság októberre időzített bizonyítványosztását. A Magyarországról készült értékelés méltatja a gazdaság teljesítményét, üdvözli a kedvezménytörvény végrehajtá sát előmozdító magyar — román egyetértési nyilatkozatot és elismeréssel szól a pénzmosás elleni harcot szolgáló törvénycsomag elfogadásáról. A dokumentum ugyanakkor elégtelennek ítéli a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati lépéseket, a korrup ció elleni küzdelem hatékonyságát és az európai uniós előírásokat sértő gyakorlatnak nevezi a közbeszerzési eljárás megkerülését az autópályaépítésben. A jelentéshez fűzött írásos kiegészítésében Luís Queiró annak a véleményének adott hangot, hogy a kor mányváltás nem változtat Magyarország stratégiai célkitűzésén, a hivatalba lépő szociálliberális kabinet is kiemelt feladatának fogja tekinteni az uniós csatlakozást. A Queirójelentéshez kilenc módosító indítványt nyújtottak be a külügyi bizottság tagjai. Ezek túlnyomó többsége csupán finomítja, pontosítja a dokumentum megfogalmazásait, nem javasol jelentős változtatást a szövegben. vissza Halmai Katalin (Brüs szel) NÉPSZAVA Kampánytémává vált dekrétumok Újabb pengeváltásra került sor az elmúlt hét végén és e hét elején a Benesdekrétumok ügyében. A háború után az egykori csehszlovák elnök nevéhez fűződő rendelkezések értelmében mintegy hárommillió németet és 600 ezer magyart telepítettek ki Csehszlovákiából. Va sárnap Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, a CDU — CSU kancellárjelöltje ismét felvetette: Prágának és Pozsonynak érvénytelenítenie kellene a dekrétumokat. Az érintettek elutasítóan válaszoltak, és Stoibert bírálat érte a német baloldal részéről is. Otto Schily, a német kormány szociáldemokrata belügyminisztere uszítónak, nacionalista színezetűnek mondta Stoiber beszédét, hozzátéve, hogy az ilyen hangok nem egyeztethetők össze a felelősségteljes Európapolitikával. Heinz Fischer, az osztrák parlament szoci áldemokrata elnöke szerint a Benesdekrétumok kérdését a cseh választások után kell megvitatni, ám a témát el kell különíteni Prága EUfelvételétől. Stoiber Nürnbergben egyebek közt azt mondta, hogy ma nincs olyan állam Európában, amely jóváhagyná az 57 é vvel ezelőtti kitelepítéseket. Azoktól — folytatta a bajor politikus cseh és szlovák kollégáira célozva — , akik 2002ben védelmükbe veszik ezeket a jogtalan intézkedéseket, az összes európainak meg kell kérdeznie, mennyire illenek Európához. Stoiber fellép ése — csakúgy, mint Schily bírálata — egyrészt megfelel a német jobb, illetve baloldal hagyományos álláspontjának, másfelől kampánybeszédnek tekinthető. Stoiber a német jobboldal jelöltje a szeptember 22re kiírt német választásokon, és jó eséllyel pályáz ik a kancellári tisztségre. A keleteurópai németek elűzése ma divatos téma Németországban, és a közhangulat különösen Csehországgal szemben kritikus. A keleteurópai vezető politikusok közül ugyanis a cseh miniszterelnök utasítja el legmerevebben a háború után történtek átértékelését. Zeman e tekintetben — politikai különbözőségükre való tekintet nélkül — élvezi az összes cseh párt támogatását. A kormányon lévő német baloldal érzékeli a téma veszélyeit, s ezért arra törekszik, hogy azt kirekessze a kampány ból. Stoiber és — kisebb mértékben — a CDUt vezető Angela Merkel viszont láthatóan fel akarja használni azt a hatalom visszaszerzéséért folyó harcban. Cseh részről kezdik érzékelni, hogy előbbutóbb valamilyen engedményt kell tenniük. Feltehetően ennek ment élébe Zeman kormányfő, amikor hétfőn megerősítette: Prága esetleg hajlandó kárpótlást nyújtani azoknak a kitelepített németeknek, akik bizonyíthatóan antifasiszta tevékenységet folytattak vagy maguk is a nácizmus üldözöttjei voltak. A szudétanémet sz ervezetek, illetve az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) Csehország és Szlovákia EUfelvételét a Benesdekrétumok érvénytelenítéséhez kötnék. Ezzel azonban nem csak a német és az osztrák kormány, de — mint kiderült — Stoiber sem ért egyet. vissza
