Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-04
9 egyelőre kicsi az esély. A végleges listáról júniusban dönt az MKP országos tanácsa. A szlovák választási rendszer szerint csak országos listára szavazhatnak a választók, azon belül csupán négy nevet keretezhetnek be, akik a listán előre ugranak, de a tapasztalatok szerint a tizedik hely fölött indulóknak nincs esélyük előre ugrani, hiszen e hhez az összes voks tíz százalékán kell nevüket bekeretezni. Molnár Norbert vissza FELMÉRÉS A HATÁRON TÚLI MAGYAR FIATALOKRÓL Vonzalmak és kilátások A székelyföldi magyar fiatalok al ig hatoda fogadna el családjában román nemzetiségűt, s a felvidékiek mellett ők látják a legpesszimistábban a többségi nemzettel való viszony jövőjét - egyebek mellett ez derül ki a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet felméréséből, amelyet a Kárpátmedence öt ha táron túli régiójában végeztek. A magyar fiatalok a Kárpátmedence minden régiójában enyhén optimisták az országuk jövőjét, főleg pedig személyes sorsukat illetően - derül ki a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet (NII) fel méréséből (lásd Hol kutattak? című írásunkat a 102. oldalon). Ezen belül a felvidékiek a legpesszimistábbak, míg a vajdaságiak derűlátónak számítanak, ami persze azzal is magyarázható, hogy az utóbbiak olyan kilátástalannak ítélik a mostani helyzetet, hogy attól már csak jobbat várnak. Személyes élethelyzetét tekintve a nagy többség roppant optimista, s javulást tart a legvalószínűbbnek. Egyvalamiben nem várnak sok jót a jövőtől a határon túliak: a többségi nemzethez való viszony javulásától. Ebben legkevés bé a Székelyföldön és a Szlovákiában élők bíznak, csak mintegy negyedük várja ezt. A felmérés egyik legfeltűnőbb eredményét a vajdasági magyar fiatalok produkálták: 40 százalékuk azt állítja, kipróbált már valamilyen drogot, s 93 százalékuk italozott is. Ennek részint minden bizonnyal Szerbia elmúlt tíz éve az oka, hiszen az állandó stresszes állapotra utal az is, hogy az alkoholfogyasztásban nincs különbség a fiúk és lányok között. Ugyanakkor a székelyföldieknek "csak" 72 százaléka mondta azt, hogy fogyas ztott már alkoholt, s ott jelentős a nemek szerinti eltérés, mert míg a férfiak közül majd annyian ittak, mint a vajdaságiaknál, a nőknél ez az arány 60 százalék alatt van. A székely lányok nem mutatkoznak megértőnek az alkoholistákkal szemben: mindössze 1 százalékuk mondta azt, hogy családjában elfogadna egy alkoholistát, viszont a megkérdezettek fele a legszívesebben még egy országban sem élne vele. A székely fiatalok ennél sokkal toleránsabbak még a hagyományosan ellenszenvesnek tartott cigányokkal szem ben is, hiszen egyharmaduk véleménye volt csak olyan végletes, hogy egy országban sem lakna velük. A többségi nemzet tagjaival való házasság szinte teljes elutasítását jelenti azonban az, hogy a székelyföldi megkérdezettek mindössze 16 százaléka fogadna el családjában román nemzetiségűt. A felmérők által BelsőErdélynek nevezett terület (amely nem csak Kolozsvárt és Marosvásárhelyt s e nagyvárosok környékét, de a határ menti részeket, például Nagyváradot is magában foglalja) fiataljai viszont - már csak szó rványhelyzetük miatt is - toleránsabbak, kétötödük "befogadna" románt is a családjába. Ez az arány a Felvidéken eléri az 50 százalékot, s a szakértők szerint ez a magatartás vezetett Szlovákiában oda, hogy tíz év alatt 50 ezerrel csökkent a magyarok száma: a vegyes házasságokból származó gyermekek 80 százalékát ugyanis szlováknak vallják a szüleik. A székelyföldi magyarok bezárkózási hajlamát nem csupán a vegyes házasságok elutasítása jelzi: erre utalnak az olvasási szokásokról felvett adatok is, ugyanis n em hajlandóak románul olvasni, szinte kizárólag magyar nyelvű könyveket forgatnak, míg a belsőerdélyi régióban az ilyen fiatalok aránya csak alig több mint egyharmad. Az utóbbi térségben viszont legalább olvasnak: ebben a régióban csak a megkérdezettek ne gyede mondta, hogy az elmúlt egy évben nem olvasott semmit, ellentétben a Székelyfölddel, ahol ez az arány 40 százalékos. A belsőerdélyiek kiemelkednek a szépirodalmat rendszeresen olvasók körében is, 17 százalékos arányukkal messze a többi régió előtt já rnak. A felvidéki magyar fiatalok egyharmada olvas rendszeresen, főleg szépirodalmat és kalandregényt, viszont náluk az utóbbi egy évben a tankönyvön kívül nem olvasott mást a fiatalok másik egyharmada. E két térségben a legnagyobb a napilapok olvasottsága is. A legrosszabb a helyzet Kárpátalján, ahol mindössze a fiatalok 2 százaléka olvas rendszeresen szépirodalmat. A határon túliaknál egyébként mindenhol a diszkó volt a legtöbbet látogatott "kulturális intézmény". Figyelemre méltó, hogy a határ mellett e gy tömbben élő kárpátaljaiak egyharmada a felmérés szerint soha nem járt színházban, pedig a térség központjában, Beregszászon működik állandó magyar színház. A székelyföldiek több mint egyötöde a marosvásárhelyi és a sepsiszentgyörgyi magyar társulat léte ellenére szintén nélkülözi még a színházi élményt, míg a Vajdaságban a fiataloknak csak kevesebb mint 5 százaléka mondta azt, hogy nem volt még teátrumban. A kulturális intézmények helyét egyébként mindenhol a televízió vette át, gyakorlatilag az ifjúság többsége naponta legalább két órát tölt a képernyő előtt, s ez az arány hétvégén felmegy négyöt órára is. Általában a kereskedelmi adókat nézik a fiatalok, kivéve Székelyföldet, ahol a felmérés azt mutatta, hogy a Duna Tvt többen választják, mint a legné pszerűbb román kereskedelmi csatornát, a Pro Tvt, amelyik a belsőerdélyi magyar fiataloknak is a kedvenc adója. A magyarországi fiatalok televíziózási szokásai egyébként hasonlóak, a szabadidő eltöltésének kétharmad részét foglalja el a tévénézés. A val lásosságot illetően sokkal jelentősebb a különbség a magyarországi és a határon túli fiatalok közözött. A hazaiak döntő többsége, közel fele ugyanis azt vallotta, nem érzi magát egyik felekezethez tartozónak sem, míg ez az arány a határon túliak körében jó val alacsonyabb, BelsőErdélyben például mindössze 7 százalék. Ennek
