Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-04
10 oka minden valószínűség szerint a kisebbségi léthelyzetben keresendő: egy tradicionálisabb társadalom életében az egyházaknak kiemelkedő szerepe van a közösség erősítésében, fenntartásába n. Ez leginkább Erdélyben és a Kárpátalján látszik: BelsőErdélyben csak a megkérdezettek 2 százaléka, Kárpátalján pedig senki sem mondta, hogy nem hisz Isten létezésében, ugyanakkor a Felvidéken ez az arány már megközelíti az egynegyedet. A szlovákiai mag yar fiatalok egyötöde hetente egyszer eljár a templomba (Székelyföldön ennél kevesebben, míg Kárpátalján és BelsőErdélyben többen). Magyarországon ez az arány a vajdaságihoz hasonlóan valamivel kevesebb mint egytized. Az itthoni adatokat elemezve egyébkén t a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a magukat az egyház tanítása szerint vallásosnak mondó, havonta legalább egyszer templomba járó fiatalok között Budapesten 45 százalékos az értelmiségi származásúak aránya, míg a megyeszékhelyeken már csak 25, a községekben pedig 13 százalékos. Egyébként a vallásosak között mindenhol azok vannak többségben, akik azt válaszolták, a maguk módján vallásosak, míg azok aránya, akik elfogadják valamelyik egyház tanítását, Erdélyben és Kárpátalján is csak a fiatalo k közel negyedére tehető, míg a Vajdaságban és Magyarországon 10 százalék körüli. A kérdezők felállítottak egy 1517 elemet tartalmazó skálát, ahol azt kellett bejelölni, hogy a fiatalok életében mi játszik fontos szerepet, a családtól a pénzen, jövedelme n át a barátságig, kultúráig és vallásig. A vallás - a politikával párban - nem csupán a Vajdaságban és Magyarországon, de a többi magyar közösségben is az utolsó helyek egyikén szerepel. Ezzel függhet össze viszont az is, hogy a fiatalok nem tartják súlyo s problémaként (lásd táblázatunkat a 100. oldalon) számon az értéknélküliséget, az erkölcsi romlást vagy a kultúrálatlanságot, az anyagi természetű gondokat azonban jelentősnek tartják életükben. Hol kutattak? Az Ifjúsági és Sportminisztérium által létrehozott Nemzeti Ifjúságkutató Intézet 2000ben a magyarországi, 2001ben pedig a határon túli magyar fiatalok helyzetét és ért ékrendszerét mérte fel. A tavalyelőtti kutatásról egy gyorsjelentés mellett már egy tanulmánykötetet is kiadtak (HVG, 2002. január 19.), míg a határon túliakról szóló gyorsjelentést a múlt héten mutatták be Budapesten. A felmérés a 15-29 éves korosztályró l készült, Magyarországon 8 ezer, a szomszédos országokban pedig összesen 4450 (Felvidék 1000, Kárpátalja 500, BelsőErdély 1200, Székelyföld 750, Vajdaság 1000) fiatal megkérdezésével. Az öt régióra kiterjedő kutatás kérdései általában szó szerint megegye ztek, a magyarországi pedig a tartalmában volt hasonló, ezért az adatok többségében összehasonlíthatóak. vissza RIBA ISTVáN Készítette: Boér Krisztina és Csoma Sándorné * a Figyelőben előforduló röv idítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - NM = Napi Magyarország - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Vilá ggazdaság
