Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-26
5 Kovács felszólította a miniszterelnököt, véletlenül se tegyen külpolitikai kérdésekben olyan nyilatkozatokat, amelyeket az új kormánynak kell helyrehoznia; így ennek feladata lesz újra építeni a lerombolt kétoldalú kapcsolatokat is. vissza K. J. T Horthy tízezrek et telepített be Az első bécsi döntést a náci Németország és a fasiszta Olaszország külügyminiszterei hozták 1938. november 2án, miután a trianoni békeszerződés revízióját követelő magyar és a csehszlovák kormány kétoldalú tárgyalásai az elcsatolt terü letekről nem vezettek eredményre. Az első döntőbizottsági határozat értelmében visszacsatolták Magyarországhoz a Felvidék északkeleti és a Kárpátalja délnyugati részét. Körülbelül 12 ezer négyzetkilométert, amelynek nagyjából kilencszázezer lakosa közül 7 50 ezer volt magyar. A Horthyrendszer az anyaországból a visszacsatolt területekre telepített több tízezer magyar tisztviselőt, csendőrt, vasutast, azaz állami alkalmazottat. Ők - az "Anyások" azaz anyaországiak - a legjobban fizetett állásokat töltötték be, s ezzel ellenszenvet keltettek a Trianon után a polgári demokratikus Csehszlovák Köztársaság területén maradt magyarokban. Az betelepítettek nagy része a szovjet csapatok elől visszamenekült a trianoni Magyarország területére. A benesi dekrétumok érte lmében az 1938 októbere után betelepült magyarok közül senki sem kaphatott a háború után csehszlovák állampolgárságot. A csehszlovákiai németeket és magyarokat kollektív felelősség terheli Csehszlovákia állami létének megszűnéséért. A háború után Csehszlo vákiából (a Felvidékről) több tízezer, egyes becslések szerint akár 75 ezer magyart utasítottak ki. A határon túlról 1947 után az anyaországba üldözött magyarokat a mai napig nem kártalanította a magyar állam. Az üggyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság 199 6ban megállapította: mulasztásos törvénysértés történt. Ennek ellenére a parlament nem fogadott el törvényt az érintettek kárpótlásáról. A Külügyminisztériumban elismerték, hogy több mint fél évszázada nem kaptak kárpótlást a "lakosságcsere" áldozatai a magyar államtól. Németh Zsolt külügyi államtitkár a TV 2 híradójában kijelentette: a következő parlamenti ciklusban kellene elfogadni a megfelelő törvényt. A jogszabály előkészítése az Igazságügyi Minisztérium feladata lenne. A tárca korábbi adatai szerint legalább 17 ezren kértek jóvátételt. vissza munkatársainktól Kárpátalja, az ideoda csatolt régió Sem a prágai magyar nagykövetség, sem a budapesti Külügyminisztérium nem kapta meg eddig azt a levelet, amelyben anyagi kárpótlást kér Magyarországtól a Kárpátaljáról 19381939ben ki telepített cseh állampolgárokat tömörítő szövetség. A Podkarpatská Rus egyelőre csak a prágai külügyminisztériumhoz és a CTK cseh hírügynökséghez juttatta el a levelet. Ebben Josef Havel , a szervezet képviselője azt írja: már készítik a kárvallottak, illet ve örököseik listáját. A cseh pénzügyminisztérium levéltárában található egy jegyzék 1946ból, amely felsorolja a kárvallottakat; akkor 6300 személy kért kárpótlást. Az 1919. szeptember 10i Saint Germainei békeszerződés értelmében Kárpátalja területéből Csehszlovákiához csatoltak 12 656 négyzetkilométert. Máramaros egy része Romániához került, Bereg megye egy része (CsonkaBereg) pedig Magyarországé maradt. Az 1938. november 2án a nagyhatalmak részvételével hozott első bécsi döntés értelmében Magyarorsz ág 11927 négyzetkilométernyit kapott Szlovákia területéből. Itt az 1941es népszámlálás adatai szerint a lakosság 84 százaléka volt magyar. Nagy csalódást okozott Magyarországon, hogy Szlovákia és Kárpátalja nem magyar részei nem kerültek vissza. A további revízióhoz azonban a náci Németország támogatására volt szükség. Ezért engedélyezte 19381939 fordulóján az Imrédy Béla vezette kormány a német kisebbség náci jellegű szervezetének, a Volksbundnak a megalakítását. 1939. március 10én pedig az új, Teleki P ál által irányított kormány hozott olyan határozatot, hogy Kárpátalját katonai akcióval foglalja vissza, akár német beleegyezés nélkül is. Végül megérkezett a német jóváhagyás, és a magyar hadsereg 1939. március 15. és 18. között szállta meg a Kárpátalját, ugyanakkor, amikor a német haderő a csehmorva területeket. A 12 ezer négyzetkilométernyi Kárpátalján a magyar lakosság aránya azonban a lakosságnak csupán a 10 százalékát tette ki az 1941es népszámlálás szerint, 7075 százalék ruszinnak vallotta magát. A szlovákok mellett - nem nagy számban - csehek is laktak itt. Olyanok elsősorban, akiket 1919et követően telepített be a csehszlovák kormány, amely a szlovákokban sem bízott. Állami alkalmazottak: rendőrök, pénzügyőrök, hivatalnokok, tisztviselők. Kárpát alja egész területe 1944. október végéig tartozott Magyarországhoz. vissza
