Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-25
8 szerint Václav Klaus javaslata olyan irányváltást jelent, amely beláthatatlan következményekkel járna a csatlakozási tárgyalásokra. Eddig ugyanis Prága igyekezett elválasztani utóbbit a benesi dekrétumok kérdésétől . Ez hosszú időn át sikerült is, mivel a nagy EUtagállamok közül egyik sem kívánta feszegetni a témát, nehogy az megterhelje a bővítés folyamatát. Kormányzati szint alatt azonban érezhető volt a berzenkedés a megtestesült jogsértéssel szemben, amely alapv etően ellentmond az EU jogértelmezésének. Lengyel kormánytényezők visszafogottan kommentálták a március elsejére tervezett visegrádi kormányfői csúcstalálkozó elmaradását, míg a lengyel sajtó zöme a cseh és szlovák álláspontot visszhangozta. Tadeusz Iwins ki, a miniszterelnöki hivatal külkapcsolatokkal foglalkozó államtitkára a Trybuna című baloldali napilapnak nyilatkozva azt mondta, hogy Lengyelország nagyon érdekelt volt a csúcstalálkozó létrejöttében, és ezen nem változtatott az, hogy a soros magyar eln ökség túl korán és a partnerekkel való előzetes egyeztetés nélkül hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság agrártámogatási javaslataival kapcsolatos közös visegrádi álláspont szövegét. Ám miután Milos Zeman cseh és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök telefonon arról tájékoztatták lengyel kollégájukat, hogy Orbán Viktor Benesdekrétumokkal kapcsolatos kijelentései miatt nem utaznak el Magyarországra, Leszek Miller kénytelen volt – nagy sajnálattal – lemondani saját részvételét az ily módon céltalanná vá lt találkozón – mondta Iwinski. Az államtitkár szerint az összejövetelen a visegrádi négyek szempontjából nagyon fontos tárgyalások folytak volna. Budapest a hét végén kénytelen volt tör ölni a négy középeurópai ország vezetőinek tervezett magyarországi találkozóját, miután a csehek és szlovákok bojkottot jelentettek be a magyar miniszterelnök megjegyzései miatt – írta szombati számában a helyzet kialakulását ismertető írásában az Interna tional Herald Tibune (IHT). Tovább fokozta a feszültséget Orbán szerdai állásfoglalása, amely az Európai Unió normáival összeegyeztethetetlennek nyilvánította a második világháború után érvénybe lépett benesi dekrétumokat, amelyek a csehszlovákiai magyarok tízezreit fosztotta meg földjeiktől. Az IHT megjegyzi, hogy a 2,5 millió csehszlovákiai szudétanémet kitoloncolását eredményező benesi dekrétumok üszkösödő sebként mérgezik a cseh – német viszonyt is, s ennek hangulata körüllengte Joska Fischer német külügy miniszter szerdai prágai vizitjét is. * Szerda reggelre összehívta a parlament külügyi bizottságának rendkívüli ülését SzentIványi István, a testület elnöke a visegrádi kormányfői csúcs elmaradása miatt. A bizottság SZDSZes elnöke az MTInek szombaton adott nyilatkozatában elmondta: a testületi ülés egyetlen napirendi pontja és tárgya Orbán Viktor Benesdekrétumokat érintő kijelentései és az azt követően előállt külpolitikai helyzet megvitatása lesz. SzentIványi István közölte azt is, hogy még a bizott sági ülés előtt, ma délután találkoznak és megbeszéléseket folytatnak a Budapestre érkező szlovák külügyi bizottság elnökével és delegációjával. bizonytalan Schröder prágai útja. Továbbra sem biztos Gerhard Schröder német kancellár márciusra tervezett cs ehországi hivatalos látogatása – írta szombaton német kormányzati forrásokra hivatkozva a Lidové Noviny prágai lap. Egyelőre nem biztos, hogy a kancellár elutazik Prágába – mondta a lap érdeklődésére a német kormány szóvivője. Egy másik prágai lap, a Právo a héten azt írta, hogy Schröder a tervek szerint március 22én és 23án látogatott volna Prágába, de Milos Zeman cseh kormányfőnek a szudétanémeteket bántó módon érintő kijelentései miatt az utat későbbre halasztották. A német konzervatív ellenzék azt köv eteli, hogy Zeman elfogadhatatlan nyilatkozatai miatt Schröder mondja le tervezett prágai látogatását. (MTI) vissza Benes szelleme Magyar Nemzet: „...a dolgot őt magát nézzük...” 2002. február 25. (7. oldal) Stier Gábor A véres, bűnös eszmékkel terhelt XX. század árnya vetül ismét a történelem rossz szellemeitől oly keményen sújtott KözépEurópára, és a választási kampányok dühös indulatával keveredve tovább mérgezi a térsé g országai közötti, a múltban egymáson ejtett, s máig lassan begyógyuló sebek érzékenysége miatt oly törékeny viszonyt. Előbb a határon túli kisebbségek anyaországi támogatásának, a magyar státustörvénynek az ügye korbácsolta fel egyes szomszédainknál a
