Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-25
9 na cionalista érzelmeket, majd most a cseh – német viszonyt is üszkösödő sebként mérgező Benesdekrétumok szelleme kísért. A kérdést Milos Zeman állította ismét az érdeklődés középpontjába, amikor az osztrák Profil című hetilapnak nyilatkozva „Hitler ötödik ha doszlopának” minősítette a szudétanémeteket, akik számára így a hazaárulásért szokásos halálos ítélet helyett a kitelepítés még humánusnak is tekinthető. A cseh kormányfő cinikus szavai miatt Németországban és Ausztriában is hatalmas volt a felháborodás. E z a hangulat körüllengte Joschka Fischer külügyminiszter – aki történetesen kitelepített budaörsi sváb szülők gyermeke – múlt heti prágai vizitjét is, hiszen a közben Arafatot és Haidert is Hitlerhez hasonlító Zeman csak annyiban próbálta mérsékelni kijele ntését, hogy esetleg hajlandó lenne kárpótolni a kitelepített antifasiszta szudétanémeteket. A baloldali német koalíció és Günter Verheugen EUbővítési biztos – a KözelKeletet érintő otromba jelzők tisztázása felé terelve a figyelmet – mármár hajlott is elfogadni a gyenge prágai magyarázatot, ám a breslaui katlanból menekült sziléziai német családban született kancellárjelölt, Edmund Stoiber a társadalom nagy részének kemény bírálatába ütközött. Így viszszavonulót fújtak, és immár kétséges Schröder német kancellár márciusi csehországi útja. Ebben a hangulatban kapta a problémakörrel visszavisszatérően foglalkozó Európai Parlamentben egy másik, egykor közvetlenül érintett ország miniszterelnökeként a kérdést Orbán Viktor. Esze ágában sem volt tehát ezzel a kényes problémával előhozakodni. De ha már szóba került, felvetette, hogy a kollektív bűnösség elve belefére az európai jogok szellemébe. Ennyi, és nem több, amit aztán a hazai ellenzék nagy örömére Prágában és Pozsonyban alaposan felfújtak, a megjegyzés re hivatkozva bojkottálták a visegrádi csúcsot is. Ráadásul hatalmas öngólt rúgva, a kérdés felpörgetésével éppen e két fővárosban kapcsolják össze a Benesdekrétumok ügyét a csatlakozással. Prága vagy Pozsony tüskés indulata azonban még valahogy logikusn ak is tűnik, hiszen mint a prágai Mladá Fronta Dnes írta, politikusaik azért nem érvényteleníthetik a Benesdekrétumokat, mert nincs bátorságuk beismerni az egykori hibát és azt népükkel közölni. Ezenkívül tudvalévő, hogy mindkét ország választások előtt á ll, és a nacionalista húrok megpendítése a tapasztalatok alapján nagyon is kifizetődő. Érthetetlen ezzel szemben, hogy „ámokfutásról, Visegrád szétveréséről” beszélve miért sorakozik fel az önös cseh és szlovák érvek mögé a hazai ellenzék, a választási kam pány tárgyává silányítva a külpolitikát, semmibe véve a nemzeti érdekeket. Tudnia kéne, hogy éppen a magyar kormány volt az, amely igyekezett felébreszteni Csipkerózsikaálmából a V4eket. Azt sem gondolhatja komolyan az ellenzék, hogy a XX. század olyan m aradékait, mint a Benesdekrétumok, magunkkal kellene cipelni a XXI. században is. Ha mégiscsak ezt tenné, azzal csupán azt igazolná, hogy maga is a múlt századból itt maradt kövület. vissza Kibernetikus Trianon Gyakran elmo sódik a határ játék és valóság között 2002. február 25. (7. oldal) Lukács Csaba Új idők új jelensége, hogy a virtuális térben egymásnak feszülnek azon országok fiataljai, melyek közt vélt vagy valós tör ténelmi sérelmek vannak, netán aktuális politikai problémák adódnak. A fiatal számítógépes nemzedék egyes tagjai – kellemes nappalijukból vagy munkaidőből elcsent félórák alatt – ádáz csatát vívnak a világhálón: megpróbálják elfogni, illetve akadályozni eg ymás levelezését, feltörik honlapjaikat, bejutnak a másik gépébe. Néha a nagyobb hatékonyság érdekében szervezetbe tömörülnek, mint a közelmúltban a szerb számítógépkalózok a NATO és tagországai ellen, de említhetnénk a kínai – amerikai hackerpárbajt is. A d olog komoly is meg nem is: a harcosok legkeményebbike sem vágná kupán az utcán a másik nemzet fiát, ha találkozna vele, a harc kizárólag a virtuális világra korlátozódik. Ugyanakkor komoly károkat is okozhatnak egy jól sikerült akcióval, lebénítva a másik számítógépes hálózatát, vagy módosítva az értékes adatokon. És a világháló komoly lehetőség az anonim szervezkedésre: a különféle levelezőlisták, beszélgetőcsatornák hatékony fegyverként segíthetik a rosszindulatú szervezetek tagtoborzó és akcióelőkészítő munkáját. A román – magyar virtuális háború már több mint egy esztendeje folyik a világhálón, de a szélesebb közvélemény csak néhány napja értesülhetett erről. Először egy romániai központi napilap, a Ziua számolt be róla öles cikkben, aztán valakik feltör tek egy budapesti kormányoldalt, a Határon Túli Magyarok Hivatalának honlapját, magyarellenes feliratokat helyezve el a hivatalos adatok helyén. Vegyük csak sorjában az eseményeket! A működésének két éve alatt közel százhetvenezres
