Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-23
11 - a magyar jog szerint büntetlen előéletű, és kérelmének elbírálásakor magyar bíróság előtt büntetőeljárás ellene nincs folyamatban; - megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított; - alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett; - honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti. A magyar állampolgárságról szóló törvény kedvezményes, egy évig tartó várakozási időt ír elő annak, aki magyar származású, a felmenői magyar állampolgárok voltak. Három év a várakozási idő, ha a kérelmező házastársa magyar állampolgár, ha a kiskorú gyermeke magyar állampolgár, ha magyar állampolgár örökbe fogadta , ha a kérelmező menekültstátust kapott. Mindenki más esetében a várakozási idő nyolc év. Nagy Iván Zsolt Vissza Státusellenes szlovákiai törvényjavaslat A szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) vezetői pénteken rendkívüli sajtótájékoztatón jelentették be, hogy nem tartják elégségesnek a kormány által javasolt intézkedéseket, ezért benyújtották a parlamentbe saját törvénytervezetüket, amellyel szeretnék megakadályozni a magyar státustörvény szlovákiai érvényesítését. A terv ezet betiltaná a tájékoztató irodák tevékenységét, anyagi javaikat lefoglalná, s kilencvenszázalékos adóval sújtaná azokat az iskolákat, amelyek magyarországi támogatáshoz jutnak. - Erre a lépésre azért szántuk el magunkat, mert a magyar kormány állítása e llenére a jogszabálynak van területen kívüli hatálya. S azért léptünk, mert nincs előrehaladás a kormányközi tárgyalásokon - nyilatkozta lapunknak Ján Carnogursky igazságügyminiszter, a KDH vezetőségi tagja, majd így folytatta: "példaként azt hozom fel, h ogy Dunaszerdahelyen, Érsekújvárott és más délszlovákiai településen magyar és szlovák tannyelvű iskolák egyaránt működnek, amelyek ugyanolyan törvény alapján kapnak állami támogatást. Most viszont azok a szülők, akiknek a gyermekei anyanyelvükön tanulnak , még magyarországi pénzekhez is jutnának. Ez pedig azt jelenti, hogy a törvény előtt már nem egyformák, mert megkülönböztetik őket, méghozzá etnikai alapon. Mi ezt a tarthatatlan állapotot akarjuk megszüntetni. Azt ugyanis nem nehezményezzük, ha a szlovák iai magyarokat az anyaországban a velencei bizottság ajánlásainak megfelelő kedvezményekben részesítik" - hangsúlyozta Carnogursky. A pozsonyi törvényhozás valószínűleg a márciusi ülésszakon vitatja meg azt az intézkedéscsomagot, amelyet a Dzurindakabine t fogadott el szerdán a kedvezménytörvény szlovákiai alkalmazásának ügyében - jelentette be tegnap Jozef Migas . A szlovák házelnök közölte: a kormányhatározatot addig a parlament külügyi bizottsága tanulmányozza, és ha ez a testület javasolni fogja, akkor akár rendkívüli parlamenti ülés összehívására is kész. Mint ismeretes, a dokumentum szorgalmazza a további kormányközi tárgyalásokat, és ha május végéig nem születne egyezség, akkor a parlament júniusi ülésszaka elé viszi a szlovákmagyar vitát. Vissza Benesdekrétum: mítosz és valóság Milan Churan cseh történész a potsdami konferenciáról és a kitelepítésekről A történészek álláspontja korábban egységesnek látszott: vélekedésük szerint a németek jogfosztásáról és kitelepítésérő l a három szövetséges nagyhatalom 1945ös potsdami konferenciája döntött, amely elrendelte a németek kitelepítését Csehszlovákiából, Lengyelországból és Magyarországról. Erkölcsi felmentés Milan Churan cseh történész vitatja ezt az álláspontot Prágában cs ehül nemrég megjelent könyvében, amelynek már alcíme is sokatmondó: Mítosz és valóság. Churan könyve már azért is megérdemli a figyelmünket, mert a második világháborút követően a német és a magyar nemzetiséggel szemben tanúsított cseh magatartás nem csupá n hasonló volt, hanem részben össze is függött, mivel a csehszlovák kormány gyorsan észlelte a németek kitelepítésének óriási gazdasági hátrányait és a hiányzó német munkaerőt kívánták a csallóközi magyarokkal pótolni a kötelező munkaszolgálat elrendelésév el. Churan szerint az az állítás, amelynek lényege, hogy Csehszlovákia "csak" végrehajtotta a nagyhatalmak döntését, nemcsak ellentétes a tényekkel, hanem olyan mítosz, amely mintegy erkölcsi felmentést ad a történtekre. Churan részletesen elemzi a háború utáni Csehszlovákia státusáról kialakuló amerikai, angol és szovjet álláspontokat. Ezek megítéléséhez mérlegelni szükséges, hogy mind az angolok, mind a szovjetek nem csekély lelkiismeretfurdalást éreztek - joggal - azért, mert Csehszlovákiát és személy szerint Benest cserbenhagyták 1938ban a müncheni szerződés, és az első bécsi döntés idején. Mind London, mind Moszkva szinte versenyt futott, hogy Csehszlovákia kegyeit elnyerje. Jaltában nem döntöttek ugyanis Csehszlovákiáról, nem is dönthettek, mint tet ték ezt a nácik csatlósai mellett, Lengyelország esetében. 1945 és 1948 között Csehszlovákiáért nyílt verseny folyt. Az amerikaiak nézőpontja egészen más volt, s ezért ők minden vonatkozásban tartózkodóbban ítélték meg a csehszlovák kezdeményezéseket. Kiv ált azokat, amelyek a nemzetiségi kérdés megoldására vonatkoztak, a
