Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-03
10 még ebben a választási időszakban a Dzurindakabinet. Igaz, az önkormányzati kerületek kialakításakor a Demokratikus Baloldal Pártja – a refo rm egyik fő ellenzője – még összeállt az ellenzéki Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal és a Szlovák Nemzeti Párttal, s magyarfóbiát tükröző megyerendszert alakítottak ki úgy, hogy a magyarok aránya egyetlen térségben se érje el a harminc százalékot. A ké sőbbiek során azonban – nemzetközi nyomásra – a szlovák reformerők győzedelmeskedtek, s magyarokkal együtt megalkották az összes törvényt, amely alapján december elsején meg lehetett tartani a kerületi önkormányzati választásokat. A magyarfóbia azonban mé g egy alkalommal jelentkezett, nevezetesen a választójogi törvény megalkotásakor, amikor is az addig Szlovákiában alkalmazott arányos rendszert a többségivel helyettesítették. A reformerők együtt szavaztak a vezérelvű nacionalista ellenzékkel, mert ők is a ttól féltek, hogy a Magyar Koalíció Pártja több választót tud aktivizálni, mint a szlovák pártok, ráadásul a megosztott szlovák szavazatok okán esetleg a magyarok győzhetnek olyan kerületekben is, ahol arányuk alig 1520 százalék. A szlovák reformerők ugya nakkor a polgári elv mögé bújva még arra hivatkoztak, önkormányzati szinten az egyéniségek döntik el a választásokat, s nem a jelöltek párthovatartozása. Emiatt a választások eredménye kettős vereség a szlovák reformerők számára. Áttételes vereségük, hogy az egy megválasztott elnök, illetve a második fordulóba jutott 16 elnökjelölt között egyetlen független sincs, az országosan szétosztott 401 megyei önkormányzati képviselői mandátumból pedig tízet sem szereztek meg a függetlenek. A pártok taroltak, a szlo vák reformerők akarvaakaratlan azt bizonyították: nem igazán ismerik az ország többségének közhangulatát. A szlovák reformerők valós vereségüket pedig a választásokon szenvedték el: csak Pozsonyban és Kassán tudnak majd kormányozni, mellesleg mindkét eset ben meglehetősen széles koalícióban úgy, hogy a koalíció tagjai a magyarok is. Utóbbiak a Magyar Koalíció Pártján keresztül hatással lehetnek a nyitrai kerület életére, ahol az MKP egyedül lesz kénytelen kormányozni, minthogy képviselői mandátumhoz rajtuk kívül csak Meciar emberei jutottak, valamint egy nemzeti politikus. Minden más helyen Meciarék győztek, a trencséni kerületben ráadásul úgy, hogy az önkormányzatban egyetlen más párt jelöltje sem jutott mandátumhoz. Röviden szólva: a szlovák reformerők dec entralizálták az országot, de úgy tették ezt, hogy közben átjátszották a jogkörök gyakorlását legnagyobb ellenlábasuknak. Ez a tanulság még jól jöhet a jövő évi parlamenti választások előtt. vissza A szószegés árnyékában Ro mániában minden évben meghazudtolják Gyulafehérvár szellemiségét 2001. december 3. Szakács Árpád Nem tudom, mire gondolhatott Adrian Nastase román miniszterelnök abban a pillanatban, amikor átadta Orbán Viktor magyar kollégájának a legutóbbi ro mán – magyar kormányfői találkozón a státustörvényre vonatkozó román észrevételeket tartalmazó paksamétát. Adrian Nastase maga sem vélhette komolyan, hogy az abban megfogalmazott kisstílű, álszent, pimasz javaslatokat bárki is figyelembe fogja venni a magya r kormány részéről. Nemcsak azért, mert a benne foglalt elképzelések messze túllépnek az arrogancia és a nagyképűség határain, hanem mert ha ezeket tényleg elfogadná a magyar fél, akkor minimum bolondnak nézetné magát, ugyanis meg kellene változtatni minde n olyan rendelkezést, amiért tulajdonképpen a kedvezménytörvény létrejött. Tehát Adrian Nastase továbbra sem akarja megérteni a státustörvényt, s ahelyett, hogy most már tényleg utána nézne tudatlansága tárgyának, a ravaszkodó politikus álarcát veszi fel, aki az ismeretei hiányából is fegyvert kovácsol. Valószínűleg hasonló módon kerülhetett az észrevételek közé az, hogy a román fél jónak látná, ha a magyar hatóságok hivatalos nyilatkozatban leszögeznék: Magyarország nem kérdőjelezi meg a trianoni békeszer ződés előírásait. Először nem értettem az egészet, ugyanis az 1947es párizsi békeszerződéssel a trianoni békeszerződés voltaképpen hatályát veszítette. A hiányos történelmi ismeretekkel nem így szokás dicsekedni. Ha már Trianonnál tartunk, akkor időben cs ak egy kicsit kell visszamennünk, hogy eljussunk 1918. december 1jéhez, Románia nemzeti ünnepéhez. Lássuk, mi is történt akkor! Az 1991ben elfogadott és népszavazással megerősített román alkotmány tizenkettedik szakasza szerint Románia nemzeti ünnepe de cember elseje. Ez az ünnep az 1989es forradalmat követően
