Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-29
9 szorulnak ki a magyarok a helyi és a regionális közügyek intézéséből, csak azzal segíthetik a magyar iskolák, a déli országrészek kórházainak, infrastruktúrájának meg maradását és korszerűsítését, ha soraik közül minél több hiteles személyt juttatnak be a megyei önkormányzatokba. Ezt a célt csak akkor érhetik el, ha az országos átlagnál több magyar személy megy el voksolni. Nagy kérdés, hogy az elmúlt három esztendőben is sokat csalódott polgárokkal sikerüle elhitetni, hogy ezúttal valóban közvetlenül döntenek szülőföldjük, lakóhelyük jövőjéről. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy kik kapnak erre megbízatást. Pozsony, 2001. november A 2001ben bekövetkezett vészhelyzetek ben eredményesnek bizonyult a magyar – szlovák együttműködés – közölte Bakondi György tegnap Kassán, a katasztrófák elleni védekezésben illetékes magyar – szlovák vegyes bizottság ülésén. A magyar belügyminisztérium illetékes szakosztályának vezetője emlékezte tett arra, hogy Szlovákiában a magas hegységekben pusztító erdőtüzeknél igen jó eredményekkel vetettek be magyar tűzoltóhelikoptereket, a tavaszi árvizeknél igen jól hasznosult az információcsere, de „említhetném azt is – mondta – , amikor szlovák segítség gel találtunk meg egy Magyarországon eltűnt légi járművet, vagy azt, amikor magyar segítséggel sikerült eloltani a Balassagyarmathoz közeli szlovák területen berobbant olajvezeték hatalmas lángjait”. A magyar és a szlovák kormány között négy éve jött létre a katasztrófák elleni közös védekezést szolgáló kétoldalú egyezmény, majd a magyar – szlovák alapszerződésben rögzítetteknek megfelelően az illetékes vegyes bizottság is, amelynek tagjai évente találkoznak. A felek egyetértése szerint elsősorban a tűzesetek és a veszélyes anyagok szállítása során bekövetkező balesetek következményeinek elhárításában, a határ menti övezetek polgári védelmi alakulatainak közös gyakorlatozásában szükséges fokozni az együttműködést. „A közös képzéseket, az információcsere jobbít ásának módozatait, a két- és többoldalú nemzetközi szakmai találkozókat tervezzük meg annak érdekében, hogy tovább erősítsük reagálóképességünket” – mondta Bakondi. Szilvássy József vissza Lezártuk a schengeni fejezetet Vízum ot kérünk majd az EUból kimaradóktól Magyarország csak az EUcsatlakozás előtt néhány hónappal vezet be vízumkötelezettséget azon szomszédos államokkal, amelyek a magyar belépés után az EU új, külső határán túl lesznek. A kishatárforgalom viszont hamaros an megszűnik, és a schengeni szabályok átvételével szigorodik a határőrizet – derült ki az Európai Unió és Magyarország megállapodásából. A felvételi tárgyalások bel- és igazságügyi fejezetét a tagjelöltek közül elsőként hazánk tegnap lezárta. A bel- és igazságügyi fejezetet (BIF) Magyarország a tagjelöltek közül elsőként zárta le, így hazánk eddig összesen huszonhárom csatlakozási témakörrel végzett, tartva a helyét az élcsoportban. Juhász Endre EUnagykövet, magyar főtárgyaló a megbeszélések tegnapi for dulója után elmondta: a BIF terjedelmes, sokrétű fejezet. Sikeres lezárása jelzi, hogy az Európai Unió bízik a magyar igazságszolgáltatásban, rendőrségben, vámőrségben és határvédelemben. Berta Krisztina belügyi helyettes államtitkár a Népszabadság kérdése ire válaszolva elmondta: a magyar csatlakozásig megszűnik az amúgy is elavult, Ukrajna kivételével lényegében kihasználatlan kishatárforgalom. A határőrizet az uniós, schengeni előírásokhoz igazodva szigorodik és fejlődik. A vízumkötelezettséget be kell ve zetni az EUból egy ideig kimaradó szomszédokkal, ezek kedvezőtlen hatásait jogtechnikai eszközökkel, a konzulátusok fejlesztésével ellensúlyozzuk. Miután az unió még nem döntötte el, mely országoknál húzódnak majd az EU külső határai a bővítés első köre u tán, hazánk abból a feltevésből indul ki, hogy a szlovén, a szlovák és természetesen az osztrák vonal belső határ lesz. A horvát, szerb, ukrán és román határt viszont az uniós elvárásoknak megfelelően kell védeni, amire Magyarország fel is készül. A vízumk ötelezettséget ezen országok polgárai számára – függetlenül a nemzetiségüktől – a magyar csatlakozás előtt néhány hónappal vezetjük be.
