Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-26
9 és a vágyat az egyéni, a kulturális és más autonómiára. A jelentés fura egyvelege a tényeknek és a rögeszméknek, iskolapéldája annak, miként lehet (szándékosan?) félreértelmezni jogos, eurokonform nemzeti törekvéseket. Az „egységes nemzetállam” jelzőhöz görcsösen ragaszkodó Romániának nem a státustörvénnyel van baja, hanem a magyarokkal. vissza Normatív támogatás határon túliaknak 2001. november 26. Zivkovics Natália Normatív állami támogatásban részesülnek jövőre a határon túli magyar ifjúsági szervezetek – jelentette be Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, miután részt vett a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) eszéki ülésén. Az új támogatási elem bevezetésével 2002ben mintegy duplájára nő a határon túli magyar ifjúsági szervezet ek támogatására fordított összeg. A normatíva mellett megmarad a pályázati rendszer is – tette hozzá a miniszter, hangsúlyozva: jövőre az ideinél több pénzt fordít ilyen célú pályázatokra az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM). Deutsch közölte: a normatív a folyósításának megvan a fedezete a tárca jövő évi költségvetésében és létrejött egy munkabizottság, amely kidolgozza a részleteket. Normatív támogatásban azok a határon túli magyar ifjúsági szervezetek részesülhetnek majd, amelyek állandó tagjai a MIKne k. A miniszter szerint a MIK 1999es megalakulása óta a kapcsolattartás évtizedes lemaradásának pótlását kezdte meg. *** KUTATÁS A KÁRPÁTMEDENCÉBEN. Az országhatárainkon túl élő magyar fiatalok körében nagyszabású kutatás kezdődött, amely kiterjed az ös szes környező országra. Ennek során információt gyűjtenek majd többek között a fiatalok munkavállalási, tanulási szokásairól, a kultúrához való viszonyukról, a jövőre vonatkozó elképzeléseikről. A hasonló, Ifjúság 2000 elnevezésű kutatás Magyarországon már befejeződött, annak során nyolcezer 15 – 29 év közötti fiatalt kérdeztek meg. A most kezdődött felmérés kiterjed majd az adott országban élő többségi társadalomhoz tartozó ifjúságra is, így az adatok összehasonlíthatók lesznek ezekkel és a magyarországi kut atás eredményeivel is. Előremutató a kedvezménytörvény Az ENSZ szakértője szerint Budapest kritika helyett segíti a határon túli kisebbségeket 2001. november 26. Gui Angéla A határon túli magyarokról szóló törv ény azért előremutató, mert a szomszédos országok kisebbségpolitikájának hangos kritizálása helyett Budapest sajátos eszközökkel próbálja meg a magyar kisebbség jólétét elősegíteni – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi szakértője. Jövőorientált a státustörvény, hiszen úgy ad pozitív jogokat, hogy a határon túli magyarok saját maguk dönthetik el, akarjáke ezeket a kedvezményeket, vagy sem – hangsúlyozta az Ausztráliában élő nemzetközi jogász, aki a Pro Minor itate Alapítvány által szervezett Szabad identitásvállalás című budapesti konferencián vett részt. Fernand de Varennes szerint bizonyos szempontból az is érthető, ha egy kormány negatívan reagál arra, amikor polgárai egy másik ország törvénye alá esnek, ug yanis minden állam meg akarja védeni a saját szuverenitását. Másrészt Európában a kisebbségeknek ma már garantált jogaik vannak – például az anyanyelvű oktatásra – , s ha a Magyarországgal szomszédos országok kormányai mindent megtettek volna az ott élő mag yarok igényeinek kielégítéséért, akkor talán nem lenne szükség státustörvényre. Tehát ez ellen a jogszabály ellen a leghatékonyabban azzal lehet fellépni, ha az érintett országokban messzemenően kielégítik a kisebbségi jogokat. Az anyaállamok szerepe a ki sebbségvédelemben ugyanakkor egy újfajta probléma Európában, a
