Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-26
10 velencei bizottság jelentése előtt nem született ilyen átfogó dokumentum erről a kérdésről. A bizottság ellentmondásos helyzetben volt, hiszen a tisztán jogi jellegű érvek keveredtek a politika iakkal. A nemzetközi jogász emlékeztetett arra, hogy számos európai uniós tagállam támogatja a határon túli nemzettársai kultúráját és oktatását. „Olaszország segíti az ausztráliai olaszok ilyen jellegű projektjeit, és Perthben e támogatások ügye eddig so ha sem volt problematikus, KözépEurópában azonban más a helyzet. Ebben a régióban több helyen történik etnikai konfliktus az utóbbi időben, és ha ezt figyelembe vesszük, akkor talán érthető, hogy a velencei bizottság nem volt teljesen biztos abban, miként is közelítse meg ezt az ügyet” – ecsetelte De Varennes. Mint mondta, vannak ugyan hasonló nyugateurópai gyakorlatok, csakhogy KeletKözépEurópában a kisebbségi problematikához kapcsolódik a stabilitás és a biztonság kérdése is. A bizottság jelentésében emiatt sokszor bizony nem a jogi, hanem a stabilitáshoz kötődő politikai érvek kerekedtek felül. Ezért mondta például azt, hogy tessék tárgyalni a státustörvény végrehajtásáról. A szakértő ezzel egy időben úgy véli, talán szerencsésebb lenne, ha az Európai Unió országjelentései kapcsán pontosabban fogalmazná meg az elvárásokat. A csatlakozáshoz szükséges egyik kritérium a kisebbségi jogok tiszteletben tartása, Brüsszel viszont nem mondja meg, hogy pontosan mi is az a legkevesebb, amelyet ennek teljesítéséhe z biztosítani kell. Nem tudni többek között azt sem, hogy az anyanyelvi oktatást milyen szintig kell megteremteni. Ha nem szögezik le pontosan, hogy milyen standardokat kell fenntartani, akkor sokkal nagyobb t ér nyílik az eltérő interpretációkra is. A kisebbségi jogok tiszteletben tartása nem okoz konfliktust, inkább hozzásegít annak elkerüléséhez – hangsúlyozta a nemzetközi jogász arra a kérdésünkre, hogy miként lehet megakadályozni a Balkánon zajló feszültsé gekhez hasonló viszályok kirobbanását. De Varennes szerint a macedóniai konfliktus kitörése nem volt meglepetés senki számára. Az EBESZ és az Európa Tanács szakértői tudták, hogy komoly gondok vannak a kisebbségi jogok területén. Egy olyan országban, ahol a lakosság egyharmada – az albán – kisebbségi nyelvet beszél, és még saját egyetemük sincs, ott előbbutóbb várható az összeütközés. Amikor a rendőrség és a hadsereg 95 százaléka a többséghez tartozik, az albán nyelvet még a közigazgatásban sem használhatj ák, illetve a munkaerőpiacon és az oktatásban is diszkriminálják a kisebbséget, ott előre borítékolható a viszály kipattanása. A konfliktus kirobbanását tehát nem lehet elkerülni, ha egy ország a kisebbsége jogait nem tartja tiszteletben és másodrendű álla mpolgárként kezeli őket – fejtette ki a jogászprofesszor. vissza Nastase jóformán átíratná a státustörvényt 20011126 (a nyomtatott MH cikke) A trianoni szerződés érvényességének újbóli megerősítését is elvárja Budapesttől a román kormányfő - írta a kolozsvári Krónika arra a levélre hivatkozva, amelyet Adrian Nastase tíz napja adott át Orbán Viktornak. Ebben a román fél hosszan sorolta, milyen feltételek teljesülése esetén tudná elfogadni a státustörvény életbelépését. A ko lozsvári Krónika úgy tudja, Adrian Nastase több európai intézmény, illetve ezek képviselőinek állásfoglalására hivatkozott, amikor az Orbán Viktornak tíz napja Bukarestben átadott levélben összefoglalta a státustörvénnyel kapcsolatos kifogásait, illetve és zrevételeit. Ami az elvárásokat illeti, Nastase elsősorban azt szorgalmazta, hogy a magyar parlament törölje a jogszabály preambulumából azt, hogy a törvény célja "a szomszédos államokban élő magyaroknak az egységes magyar nemzethez való tartozása, szülőfö ldjükön való boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudata biztosítása". Ugyanakkor jónak látnák, ha a magyar hatóságok - ismét - hivatalos nyilatkozatban leszögeznék: Magyarország nem kérdőjelezi meg a trianoni békeszerződés előírásait. Nastase úgy véli, a törvénynek minden Magyarországon kívül élő magyarra vonatkoznia kellene, s nem csak azokra, akik a szomszédos államokban élnek. Viszont - tette nyomban hozzá - törölni kell a szövegből azokat az előírásokat, amelyek nem magyar személyek számára is bizto sítanak kedvezményeket. (A törvény szerint ugyanis a jogszabály hatálya kiterjed a szomszédos államokban élő magyarok nem magyar nemzetiségű házastársaira és kiskorú gyerekeikre.) ,A román fél egyetértése sine qua non feltétel a törvénymódosítás, illetve az alkalmazási normák elfogadása folyamatában" - áll az írás szerint a levélben. Egyébként - tette hozzá Nastase - Bukarest szerint a törvény csak a kisebbségek kulturális identitásának megőrzését tekinthetné céljának, s nem kellene kiterjednie az oktatásr a, mivel e téren megfelelően szabályozza a viszonyt egy, a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti megállapodás. Ezeken felül töröltetné a törvényből az egészségügyi szolgáltatások árának visszatérítésére vonatkozó kedvezményeket é s a Magyarország területén való munkavállalási jogra és a kapcsolódó kötelezettségekre (társadalombiztosítási hozzájárulás) vonatkozó összes kitételt. Mindazonáltal, ha a kétoldalú megállapodások azonos feltételeket szabnak a szomszédos országok összes áll ampolgára számára, ezek az előírások megmaradhatnak.
